Nem adták ki könnyen az adatokat.
A mentők kiérkezési idejét akarta megtudni, ezért közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Mentőszolgálathoz Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő – írta meg a 444.hu.
Kérdés, hogy mennyi idő alatt ér ki a mentő
A szekértő az adatokból azt szerette volna megtudni,
milyen metódus szerint mérik a kiérkezési időket
(segélyhívástól vagy a mentő feladathoz történő rendelésétől).
Arra is kíváncsi volt, vannak-e sürgősségi kategóriák. Illetve öt évre visszamenőleg kérte a a kiérkezési idők adatait, mind budapesti, mind országos tekintetben.
Ehhez átlag- és mediánértékeket is kért:
„azt az időt, amire igaz az, hogy ennyi alatt az esetek feléhez kiérnek, illetve az esetek másik feléhez való kiérkezés több időt igényel ennél. Valamint kértem azon adatokat is, hogy
mennyi idő alatt érnek ki az esetek 75 és 90 százalékához”
– írta a portál.
Kunetz Zsombor a legfontosabb kérdésre nem kapott választ
Kunetz azt írta, épp a legfontosabb kérdésre nem kapott értékelhető választ.
Azaz arra, hogy milyen metodika szerint mérik a kiérkezési időket. Arra sem válaszoltak neki, hogy mennyi idő alatt érnek ki az esetek 75 és 90 százalékához.
Emiatt viszont a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) fordul további segítségért.
Valamit így is sikerült kideríteni
A megkapott adatok mindenesetre szomorú képet festenek – írta Kunetz – aki megtudta, hogy az Országos Mentőszolgálat 5, illetve 6 kategóriába sorolja sürgősség szerint a hívásokat.
A Kiemelt P1-be tartozik az újraélesztés.
Ezután jön a további legsürgősebb hívás, a P1: a fenyegető légzés-keringésleállás, instabil beteg, polytrauma. P2-be a potenciálisan fenyegető állapotok tartoznak, így a tudatzavar vagy kritikusan alacsony vércukorszint.
A P3-ba a stabil életjelet mutató betegek miatt érkező hívások, akiknél azonban fennáll az állapotromlás lehetősége (például csonttörés). P4-be azok tartoznak, akik krónikus betegségben szenvednek, jelentős akut állapotromlás nélkül.
A P5 kategóriába a nem veszélyeztetett, halasztható vizsgálatot igénylő betegek tartoznak, ide sorolódik például a torokfájás. A szakember szerint ide is kivonul a mentőszolgálat.
Lehangoló a kép
„A feldogozott adatok, akármely módszertannal is értékeljük, elég sötét képet festenek.
Még abban az esetben is, amennyiben feltételezzük, hogy a segélyhívás időpontjától kezdik el mérni a mentőegységek kiérkezési idejét”
– írta az egészségügyi szakértő.
Az országos és budapesti adatokat szétszálazva az látszik a kiemelt P1-es hívásoknál, hogy a terület szempontjából nincs jelentős különbség,
mindkét helyen körülbelül 11 perc alatt ér ki az esetek feléhez a mentő.
Ám azt nem tudni, hogy mi a helyzet a másik felükkel, mert a 75 és 90 százalékos adatokat nem közölték.
Budapesten kell a legtöbbet várni
Az összehasonlító táblázatokból kiderül, hogy gyakorlatilag a legsúlyosabb P1 és Kiemelt P1 kategóriákon kívül mindenhol
jelentősen többet kell várniuk a betegeknek Budapesten,
mint az ország más részein élőknek arra, hogy kiérkezzenek a mentők a hívásokra.
„A fentiekből teljesen egyértelmű az a kétségbeesett törekvés, hogy miért ragaszkodik az OMSZ vezetése ahhoz, hogy naponta 25-30 vidéki mentőegységet vezényeljen a budapesti ellátás kisegítésére”
– közölte Kunetz Zsombor.
(Kiemelt képünk illusztráció)
