Eladják az egész országot Orbán Viktorék.
Egyre furcsább történések zajlanak az Orbán-kormány Rákosrendező területét érintő beruházásával kapcsolatban. A Népszava hétfőn arról írt, hogy mély csapdákat rejt a mini-Dubaj beruházással kapcsolatos szerződés, amelyek alapján az ügylet egy ingatlanfejlesztésnek álcázott pénzmosásként is értelmezhető (!).
A magyar adófizetők fogják megfizetni Orbánék alkuját az arabokkal: Pénzmosás állhat a háttérben
Arra hívták fel a figyelmet, hogy egész más okok húzódhatnak meg a projekt mögött, mint az arab befektetők helyzetbe hozása. A szerződés részleteit megvizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy ezzel a beruházással
kizárólag a magyar állam és a magyar adófizetők járhatnak rosszul.
A lap információi szerint a szerződéses konstrukcióból, a kialkudott feltételekből, valamint a háttérként szolgáló nemzetközi egyezményből arra lehet következtetni, hogy az ügylet olyan mértékű előnyökhöz juttatja a végső befektetőt, hogy azokért cserébe érdemes is volt kifizetnie ezt az óriási összeget.
Előkerült Garancsi István
Mint ismert, az Orbán-kormány tavaly márciusban kötött gazdasági együttműködési megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel, amelyben egyetlen projektet, Rákosrendező fejlesztését nevesítették, amely gyakorlat több szempontból is szokatlan. Általában egy külföldi befektetőnek nincs szüksége államközi szerződésre ahhoz, hogy Magyarországon beruházzon, még akkor sem, ha nagy területet érint a projekt. Erre vonatkozóan példaként említették a korábban hatalmas földterületeket felvásárló spanyol Fadesa ingatlanfejlesztőt.
Jelezték, hogy nemzetközi megállapodásokra leginkább akkor lehet szükség, ha a befektetők protekcionista (külgazdasági hatások ellen védekező gazdaságpolitika) előnyöket kívánnak megszerezni. A magyar befektetők számára azonban ezek a lehetőségek a versenyjogi szabályok és az állam „gazdasági semlegessége” okán jogszerűen nem elérhetők, de
egy külföldi cég beiktatásával ezen akadályok már kikerülhetők.
A megállapodás értelmében a fejlesztőt is az Emírségek jelöli ki, aki ebben az esetben Mohammad Alabbar arab milliárdos, aki már 2023 februárjában megalapította az Eagle Hills nevű céget Budapesten. Mint írták, a cég még saját irodát sem bérelt; székhelyét ügyvédje biztosította saját irodájában, aki egyben Garancsi István jogi képviselője is. Alabbar idén januárban pedig egészen váratlanul az 50,9 milliárd forintos ingatlan-adásvételi ügylet egyik megkerülhetetlen szereplőjévé vált.
Azt írták, a megállapodás kifejezetten segíti, hogy a vevőnek kijelölt cégbe új részvényesek érkezzenek, a 3. cikkely szerint az Emírségek által „ösztönzött” 5 milliárd euró összegű beruházás „magában foglalhat saját forrásokat, banki vagy társult féltől vagy részvényesektől származó kölcsönöket, eladásokat, harmadik féltől származó előzetes befektetési bevételeket stb.”.
Habony Árpád is felbukkant
Megállapították, hogy kevés nemzetközi szerződés biztosít ilyen közvetlen lehetőséget a megkerülésre, továbbá az is ellenőrizhetetlen, hogy az Eagle Hills jelenlegi részvénytulajdonosát formálisan vagy ténylegesen ki váltja majd a cégben. A részvénytranzakciók működésére már van hazai példa: a rákosrendezői területen elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt.-t néhány nappal az ingatlan-adásvétel előtt vásárolta fel a Habony Árpád érdekkörébe tartozó ECEquity Zrt. – vagyis nem magát a telket, hanem a telek egyik tulajdonosát vették meg. Pár nappal később Garancsi, a Market Építő vezére is megszerezte a részvények közel felét, így közvetve
ő is tulajdonosává vált az elővásárlási jognak.
Közölték: az adásvételi szerződés nem tiltja az Eagle Hills részvényeinek átruházását, ami lehetővé teszi, hogy akár magyar befektetők is bármikor bevásárolják magukat. Így ők is élvezhetnék azokat az előnyöket, amelyeket egy magyar ingatlanfejlesztő normál esetben nem szerezhetne meg.
A részvények eladásával az eredeti tulajdonos jelentős profitot realizálhat, míg a vevő akár feketén szerzett vagyonát is legalizálhatja. A külföldi befektető csupán „csomagolás” lehet, amely mögött valójában magyar üzleti körök kerülnek helyzetbe. Ezt a folyamatot azonban jelentősen megzavarhatja a főváros beavatkozása az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban.
Súlyos gondok vannak a szerződéssel
Több aknát is elrejtettek az adásvételi szerződésben, amelyek feltárásához Hidasi Gábor ingatlanügyekben jártas ügyvéd adott jogi szakvéleményt a lap kérésére.
A vételárral kapcsolatban azt közölte, hogy a felek egységes négyzetméterárban állapodtak meg, figyelmen kívül hagyva az egyes ingatlanok eltérő beépítettségét. Ennél azonban még több kérdést vet fel az 50,9 milliárd forintos vételár három részletben történő kifizetése.
Az első, 12,7 milliárdos részletet elvileg a szerződéskötést követő 10 napon belül kellene megfizetnie a vevőnek. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha az eladó – az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) – addig bemutatja az elővásárlásra jogosult két cég – a Stockton Zrt. és a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) – lemondónyilatkozatát. Ám ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mivel
a Fővárosi Közgyűlés múlt szerdán engedélyt adott a BKM-nek, hogy bejelentse elővásárlási szándékát.
Az is egyértelműen megállapítható, hogy az elővásárlásra jogosultakat nem terhelheti több kötelezettség, mint a vevőt. Ugyanakkor az MNV és több miniszter arra hivatkozott, hogy a főváros cégének az arab fél által ígért 5 milliárd eurós fejlesztésre is garanciát kell vállalnia. A lap által megkérdezett szakjogász azonban jelezte, a szerződésben semmilyen garancia nincs arra, hogy az egyezményben az Emírségek által „ösztönzött” 5 milliárd eurós befektetési kötelezettségvállalásnak vevői oldalon van fedezete (!). Sőt – jegyezték meg –,
a vevő nem is vállal kötelezettséget az 5 milliárd eurós beruházásra.
„Mivel a 2039. márciusig megfizethető utolsó vételárrészlet biztosítéki rendszere igen elnagyolt, és nincs szerződéses szankciója, ha a vevő az MNV kérésére sem nyújt biztosítékot, akkor könnyen, következmények nélkül megeshet, hogy az ingatlanok valójában csak 12,7 milliárdért cserélnek gazdát, és a vételár további részletei különböző jogvitákban elsikkadhatnak”
– hívták fel a figyelmet.
Ez még nem minden
Azt közölték, hogy a második, 17,8 milliárd forintos vételárrészlet kifizetését öt feltételhez kötötték. Amennyiben ezek bármelyike nem teljesül, úgy
a vevő elállhat a vásárlástól.
A legérdekesebb azonban az ötödik feltétel, amely első olvasatra csupán azt írja elő, hogy a megvásárolt ingatlanokon telekalakítást kell végrehajtani. Mindez azt jelenti, hogy a területet új helyrajzi számokon nyilvántartott telkekre osztják, amelyek innentől már kizárólag az új tulajdonoshoz kötődnek.
A szakjogász szerint súlyos problémák vannak a beruházás körül
Hidasi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek következtében a telkeken épülő lakó- vagy irodaházak jogilag leválaszthatók a földről, mivel önálló helyrajzi számot kapnak. Ez a manőver ugyanakkor gyakorlatilag
értéktelenné teszi a telket mint önálló ingatlant,
amely bár forgalomképes marad, valójában eladhatatlanná válik, mert földhasználati jog fogja terhelni, amely ellehetetleníti a további hasznosítást.
Nincsenek jogi következmények?
Ez a magyar állam szempontjából azért is lehet különösen problémás, mert ha az arab befektető nem fizetné ki a második vagy harmadik vételárrészletet, az állam elállhat a szerződéstől. A megállapodás szerint ilyenkor vissza kellene állítani az eredeti állapotot, csakhogy a közben kialakított új helyrajzi számú telkek és épületek már nem tartoznak a helyreállítási kötelezettség alá.
Így az arab befektetőt alig érintené, ha az eladó felmondaná a szerződést. Még ha az MNV ezt meg is tenné, legjobb esetben visszakaphatná a még létező ingatlanok tulajdonjogát. Azonban az újonnan kialakított telkek a szerződéskötéskor még nem szerepeltek a nyilvántartásban, így az eredeti tulajdonviszony nem állítható vissza.
Mindez azt jelenti, hogy a vételár további részleteinek ki nem fizetése vagy késedelmes teljesítése lényegében következmények nélkül maradhat. Ráadásul az utolsó, 20,4 milliárd forintos vételárrészletet a vevőnek csak abban az esetben kell kifizetnie, ha a magyar kormány teljesíti az általa vállalt 800 millió euró (mintegy 326 milliárd forint) értékű infrastrukturális fejlesztéseket. Ha ez nem történik meg, a vevő elállhat az üzlettől. Kiemelték, amennyiben a vevő maga nem teljesíti az ingatlanfejlesztési kötelezettségeit, arra vonatkozóan
a szerződés nem tartalmaz semmilyen szankciót (!).
Akad még egy különösen érdekes kiskapu is: ha az emírségekbeli cég az első, 12,7 milliárd forintos vételárrészlettel megszerzett ingatlanokat egy másik cég tulajdonába helyezi (apportálja), akkor ez az új cég szabadon továbbértékesítheti azokat. Így, ha az eredeti vevő később megszegi a szerződést, az már nem érinti az ingatlanokat, mert azok időközben egy másik tulajdonoshoz kerültek. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerződésszegésnek nem lesznek valódi jogi következményei.
Kapcsolódó:
Szijjártó Péter bejelentést tett: Minden megállapodás megszületett Rákosrendezőről
Karácsony Gergely: Budapest nem hagyja, hogy Dubajból jelöljék ki, ki mit építhet Rákosrendezőn
Orbán Viktor órákon belül útra kel: A célpont az Egyesült Arab Emírségek
Vitézy Dávid kifakadt: Itt az összefüggés Lázár János és a mini-Dubaj projekt között
