Lakossági kampányt indított a MOK.
A Magyar Orvosi Kamara figyelmeztette a lakosságot: Itt az ideje változtatni a magyar egészségügy válságos helyzetén
Évente 60 ezer magyar hal meg Magyarországon, miközben ezek a tragédiák elkerülhetők lennének. A magyar állam az uniós átlag felét fordítja az egészségügyre, ugyanakkor a lakosság saját zsebből ennek kétszeresét költi. A tényre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hívta fel a figyelmet a februárban indított kampányával.
Közleményükben arról tájékoztattak, hogy a MOK a „magyarok egészsége többet érdemel” címmel indított a lakosság bevonásával társadalmi kampányt.
Közölték, hogy az erre a célra létrehozott honlapon hosszasan részletezik a szomorú tényeket, amelyek többsége persze nem ismeretlen, azonban összegyűjtve egészen hátborzongató kép körvonalazódik. Mint írták, ezt jelképezi a MOK által logóként választott lepusztult vöröskereszt is.
„A magyar egészségügy jelenlegi állapota a több évtizedes elhanyagolás következménye.
Eljött az idő, hogy ezen változtassunk!
Ezért a Magyar Orvosi Kamara a lakosság bevonásával társadalmi kampányt indít az egészségügy finanszírozásának javításáért.”
– írták.
Üres a kassza, a magyar kórházak adóssága átlépte a 2000 milliárd forintot!
Álláspontjuk szerint a probléma annak a következménye, hogy az egészségügy átfogó reformja az utóbbi 30 évben nem történt meg, legfeljebb néhány részterületen történt változtatás. Mivel az állam a gyógyítás költségeit sem téríti meg megfelelően, a kórházak minél több beteget kezelnek, annál jobban eladósodnak. Ez az adósságtömeg 2024-ben egy év alatt
meghaladta a 200 milliárd forintot (!).
Tudatták, hogy
évente 2500 milliárd forint hiányzik az állami egészségügyből
ahhoz, hogy elérjük az EU-átlagot. Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország számos negatív egészségügyi statisztikában, például a rákos halálozásokban is első. Az elavult kórházak, a rossz munkakörülmények és kilátások, illetve az utánpótlás hiánya miatt egyre nehezebb biztosítani a hozzáférhető, színvonalas ellátást, miközben az elvándorlás és a magánszektor előretörése fokozza az egyenlőtlenségeket – jelezték.
Az emberek már maguk fizetik az egészségügyi kiadásaikat
Az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a lakosság saját zsebből fizeti, amely összeg az EU-átlag kétszerese. Kiemelték, hogy a magas kiadások különösen a szegényebb rétegeket sújtják, számukra sok esetben
nehezen megfizethetők a drága gyógyszerek, elérhetetlenek a magánellátások.
A költségek pedig visszatartják a betegeket attól, hogy időben forduljanak orvoshoz, ami hosszabb távon súlyosabb egészségügyi és anyagi problémákhoz vezet.
60 ezer ember hal meg évente Magyarországon, de ez elkerülhető lenne
Az Eurostat adatai szerint
60 ezer magyart veszítünk el évente elkerülhető halálozások miatt.
Magyarország egészségügyi helyzete azonban nemcsak az elvileg elkerülhető mértékhez, és nemcsak az EU-átlaghoz képest mutat lemaradást. A környező, hasonló gazdasági fejlettségű országokhoz képest is hátul kullogunk. Például a kisebb lakosságszámú Csehországhoz viszonyítva évente mintegy 20 ezerrel több ember hal meg Magyarországon olyan okok miatt, amelyeket megelőzhettünk vagy hatékonyabban kezelhettünk volna.
„Ez a különbség egyértelműen az egészségügyi rendszer működésének hiányosságaira, az alacsony ráfordításokra, és a megelőzés elégtelenségére vezethető vissza”
– közölték.
Tíz férfiból négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt
A MOK arról is tájékoztatott, hogy a magyarok várható élettartama jelentősen elmarad az EU átlagától. Ez a lemaradás különösen a férfiak körében jelentős, de az egész társadalom egészségügyi mutatói aggasztóak. Egy magyar férfi
5,3 évvel él kevesebb ideig, mint uniós társai.
Tíz magyar férfi közül négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. A magyar emberek várható élettartama a MOK szerint azt mutatja, hogy a társadalom egészséghez való viszonyulásában és a betegségek megelőzésében is komoly hiányosságok mutatkoznak. Ennek oka például az, hogy Magyarországon az egészség nincs értékén kezelve, nem kapja meg azt a prioritást, amit megérdemelne – mutattak rá.
Mint írták, a magyar egészségügyi ellátás egyik nagy vívmánya és fontos alappillére volt a háziorvosi körzetek és az alapellátó gyermekorvosok hálózatának rendszere.
Veszélyben a magyarországi egészségügyi ellátás
„Kicsinek és nagynak egyaránt volt saját, őt ismerő orvosa. Ma Magyarország háziorvosi rendszere súlyos finanszírozási és humán erőforrás gondokkal küzd, válságban van, amely nemcsak az egészségügyi ellátás színvonalát rontja, hanem
a teljes egészségügyi rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti.
Jelenleg több mint 940 háziorvosi praxis betöltetlen, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok tizedének nincs állandó háziorvosa. A háziorvosok átlagéletkora 60 év felett van, a házi gyermekorvosok átlagéletkora ennél még magasabb”
– áll közleményükben.
(Magyar Orvosi Kamara/Facebook/azenpenzem.hu nyomán)
Kapcsolódó:
Mit művelnek Pintérék? Betelt a pohár, kitálalt a mosonmagyaróvári kórház népszerű orvosa
Ez minden beteg rémálma: Összecseréltek két műtétre váró férfit a szegedi klinikán
Dráma a magyar egészségügyben: Sokkoló dolgot tett a nagy budapesti kórház orvosa egy beteg nővel
Baj van: Újabb nagyvárosban állt le a gyermeksebészet fekvőbetegosztálya
Megkongatták a vészharangot: A szakértő szerint halálos áldozatokat fog szedni a magyar egészségügy
