Katonai erők bevetésével fenyegetőzik Donald Trump a Grönland és a Panama-csatorna területét illető területszerzési tervei kapcsán.
Donald Trump szokása szerint mar-a-lagói privát golfklubjában tartott nagyszabású eseményt. Ennek célja az volt, hogy bejelentse együttműködését a dubaji milliárdos Hussain Sajvanival. Utóbbi ingatlanfejlesztési vállalkozása 20 milliárd dolláros befektetésre készül az Amerikai Egyesült Államokban.
Eszelős sajtótájékoztató
Nem a baráti megegyezés azonban az, ami aggodalomra adott okot a Trumpot figyelőknek.
A Spiegel azt írta az eseményről, hogy
„{e}zután a fellépés elszabadul. A leendő elnök szokása szerint gyorsan hazugságokba, összeesküvés-elméletekbe, öndicséretbe, szupelatívuszokba és káromlásokba keveredik. Összefüggéstelenül ugrik egyik témáról a másikra: Gáza, Afganisztán, a tőzsde, Joe Biden, gonosz bírák, mosógépek, szélturbinák.”
Háromnegyed óra kvázi-összefüggéstelen beszéd után a Panama-csatorna kapcsán kirajzolódott, hogy jár Trump fejében. „Szégyennek” és „lehúzásnak” nevezte a Panama csatornahasználati díjait.
Szó szerint naggyá tenné Amerikát
Ismét visszatért arra is, ami lassan állandó témája lesz, hogy Kanadának kéne az Egyesült Államok 51. államává válnia, valamint Grönlandot is csatolni kéne az USA-hoz. Szerinte egyszerűen biztonsági okokból, bár ezt érdemben nem támasztotta alá.
„A Mexikói-öblöt átnevezné »Amerikai-öböl«-nek, ugyanis ez jogában áll, és sokkal jobban is hangzik”
– írta a Spiegel.
Egy újságíró úgy gondolta, hogy ezekbe belekérdez és arról próbált meggyőződni, hogy vajon tudja-e biztosítani a világot afelől, hogy nem gyakorolna ezekre az államokra gazdasági, illetve katonai nyomást.
Trump rövid, ám annál zavarbaejtőbb válasza az volt, hogy „nem”.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy sokszor olyanokat mond, amit nem kell készpénznek venni, de második ciklusában nem lesznek körülötte józanabb belátási képességekkel rendelkező tanácsadók. Amikor ismét a világ legnagyobb hatalmú embere lesz,
aligha tudják megfékezni területszerzési kísérleteit,
különösképpen, mert Panamának például nincs is önálló hadserege.
Folyamatos kavarás
Panama elnöke, José Raúl Mulino már kénytelen volt határozottan elutasítani Trump fixa ideáját. Azt mondta
„a Panama-csatorna minden négyzetmétere és a környező területek is Panama részei és azok is maradnak”.
Hasonló a helyzet Grönlandon, ott Trump függetlenségi népszavazást tartana, így az ország megszabadulna a dán korona fennhatósága alól. Ennek megfelelően olyan befektetések történnek, amelyekkel Dánia nem tudja tartani a lépést. Nem kizárt, hogy mire lejár az elnök második ciklusa, célt is ér, és felügyelete alá vonja a szigetet.
