Ezért nem fogyasztanak annyit a magyarok, mint amennyit Nagy Márton elvárna tőlük.
Az Orbán-kormány miatt esett vissza a fogyasztás: az emberek nem költenek, hogy fedezni tudják a magánegészségügyi kiadásaikat
A háborús kormányzati kommunikáció okozta bizonytalanság és a magánegészségügyi költések növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy nem igazán indult be a kiskereskedelem Magyarországon 2024-ben – közölte Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Portfolionak.
Ugyan 2024-ben a kiskereskedelem volumene valamelyest növekedni tudott az előző évhez képest, ugyanakkor ez csupán arra volt elegendő, hogy elérjük a 2021-es szintet. Vagyis olyan „fantasztikusan” jól áll a magyar gazdaság is, hogy növekedésnek kellene tekinteni, ha elérjük a három évvel ezelőtti szintet.
A kereskedelmi szövetség főtitkára közölte, hogy rendkívül komoly kihívást jelentett a 2023-as mélypontról való felzárkózás. Megjegyezte, amennyiben egy ilyen gazdasági környezetben sikerült a 2021-es szintet elérni, akkor ezt nem lehet teljesen rossz eredménynek elkönyvelni.
Baj van a reálbérekkel
Ugyanakkor tény: a reálbérek növekedése ennél jelentősebb volumennövekedést is indokolhatott volna. A szakértő szerint több tényező is magyarázhatja ennek elmaradását. Neubauer Katalin jelezte, a háborús retorika komoly bizonytalanságot idézett elő a lakosság körében, ami visszafogta a fogyasztást és inkább megtakarításra ösztönzött.
Mint mondta, az is visszavethette a boltok forgalmának növekedését, hogy a szolgáltatások vitték el az emberek szabadon elkölthető forrásait. A szakember kiemelte a magánegészségügyet, amely jelentős mértékben elvonta a lakossági forrásokat.
„A szolgáltatásnak inkább a magánegészségügyi szolgáltatásokra költött jövedelemhányada lett igen jelentős a 2024-es esztendőben, ez bizonyára a családok szempontjából és életében
a kiskereskedelmi költésektől vonta el forrásokat, lehetőségeket”
– mutatott rá.
Nagy Mártonnak felszökött a vérnyomása, mert szerinte nem fogyasztanak eleget a magyarok
Mint ismert, 2024 közepén kivezették a kötelező akciózást, míg az árstopot már 2023-ban megszüntették. Ezzel kapcsolatban a főtitkár úgy nyilatkozott, hogy bár ezeknek az intézkedéseknek volt létjogosultságuk a maguk idejében, de túl hosszú ideig és túlzott mértékben szabályozták a piacot.
Neubauer Katalin szerint az árfigyelő rendszer sem volt rossz kezdeményezés, ugyanakkor jelentős erőforrásokat emésztett fel a nagyobb, 100 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító kereskedelmi láncok esetében.
A zsugorinfláció (az a folyamat, amelynek során bizonyos termékeknek csökken a mérete, kiszerelése, mennyisége) vonatkozásában kiemelte: ez nem a kereskedők döntése, hanem a gyártók kényszerű lépése volt. A gyártók számára a kiszerelések csökkentése gyakran az egyetlen megoldásnak bizonyult, hogy megőrizzék bevételeiket a nehéz gazdasági körülmények között is.
Felidézzük, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban a növekedés elmaradásának okaként azt jelölte meg, hogy
„a magyarok nem fogyasztanak eleget” (!).
Az is mondta a csúcsminiszter, hogy már lehagytuk Ausztriát, meg azt is mondta, hogy a történelmi forintgyengülésért Németország a felelős. Orbán szerint pedig „a spekulánsok rángatják a forintot„. Arról pedig még nem érkezett kormányzati bejelentés, hogy mi a helyzet azzal, hogy Magyarországon 100 emberből csak kettő tudja megkeresni az EU-s átlagfizetést.
