Kiderült: a magyar társadalom felső két százaléka keresi meg az uniós átlagot.
Az uniós jövedelemadatokat elemző cikksorozatában mutatta be a G7, hogy az egyes EU-tagországok tekintetében, mely rétegek azok, amelyek keresete megközelíti az Európai Unióban jellemző átlagos szintet.
„Ha annyit keresel, mint az uniós átlag, akkor a magyar társadalom felső két százalékához tartozol”
– írták.
Sokkoló kép körvonalazódik Magyarországon: rendkívül aggasztó dolgok derültek ki a hazai átlagfizetésekről
Elemzésükben jelezték, hogy az átlagbér egy meglehetősen elvont adatként értelmezhető, hiszen óriási különbségek mutatkoznak a balkáni régió országai és a skandináv tagállamok között, ugyanakkor egyszerre tudja leírni a több eltérő fejlettségű térség helyzetét.
Hozzátették, egy-egy országon belül is nehéz értelmezni ezt a statisztikát, mert a számtani közép nem szükségszerűen jellemzi a társadalom középső rétegeit. A szűk elit csoportjai pedig kiugróan magas keresetükkel felhúzzák az átlagfizetéseket az átlagos szinthez képest. Az uniós átlagbér a keleti tagállamok számára csak egy vágykép marad,
míg nyugatabbra széles rétegek is messze az átlagos szint felett keresnek.
Bulgáriában és Romániában is már többet keresnek
Közölték, hogy a tavalyi jövedelemadatok szerint az uniós átlag szintjén Franciaország középosztálya él, ahol az EU-szinten átlagos évi nettó 23 ezer eurós – ez több mint 9 millió forintot jelent – jövedelem alatt és felett a társadalomnak szinte éppen két egyenlő nagyságú része keres.
Hasonló kép mutatkozik Németország esetében is. Az itt élőket jövedelmük szerint rangsorolva és száz egyenlő méretű csoportba osztva a 44. században jellemző kereset esik a legközelebb az uniós átlaghoz. A magyarországi 44. percentilisben
a 6500 eurós szintet közelíti az éves nettó átlagjövedelem (!)
– hívták fel a figyelmet.
Egyértelműen látható, hogy Románia, de Bulgária is megelőzte Magyarországot a fizetések tekintetében / Forrás: g7.hu
Van még más is
A fenti ábrán kékkel jelölt országokban már nagyjából a huszadik-harmincadik jövedelmi századok is elérik az uniós átlagjövedelmet, vagyis annál csak az itt élők negyede-harmada él kevesebb pénzből. Ebbe a csoportba tartoznak Ausztria mellett a Benelux országok (igaz, Luxemburgban már a 12. percentilisben élők 23040 eurós nettó átlagjövedelme eléri az uniós átlagot, míg
Magyarországon ezen jövedelmi században az átlag 3494 euró.
A többi skandináv országban nagyjából 40 százalék az EU-s átlag alatti és 60 százalék az afeletti jövedelműek aránya – ismertették.
Mint írták, az ábrán látható másik fontos országcsoportot a lila szín jelöli, ezekben a tagállamokban nagyjából a lakosság negyede-harmada jut több jövedelemhez, mint az uniós átlag. Ebbe a körbe tartozik az unió régebbi tagállamai közül Olaszország és Spanyolország, míg a 2004 óta csatlakozott országok közül Ciprus és Szlovénia, de még Észtországot is itt érdemes megemlíteni, az ott élők ötöde él ugyanis jobban az uniós átlagnál.
Orbán Viktor Magyarországán ötvenből egy ember keres az uniós átlag szintjén
„Szlovénia és Észtország esetei azért is figyelemre méltók, mert az elmúlt négy évben a posztszocialista tagállamok közül e kettőben szélesedett érdemben a társadalmak azon része, amelyik jobban keres, mint az uniós átlag”
– jelezték elemzésükben.
A bíbor színű országok döntően az új tagállamok, ahol zömmel még a leggazdagabb rétegek jövedelmei is csak alulról közelítik vagy épphogy elérik az uniós átlagot. Magyarország esetében
a felső két százalék, azaz ötvenből egy ember keres legalább az uniós átlag szintjén
– közölték, kiemelve: Magyarországon és a környező országokban még az árkülönbségek kiszűrése után is csak a legjobban kereső elit jutott az uniós átlag közelébe. Számításaikból az is kiderült, hogy hazákban konkrétan a felső hat század jövedelme éri el legalább az uniós átlagot.
(g7.hu nyomán)
Kapcsolódó:
Óriási baj lesz: Orbán embere karácsony előtt sokkolta a magyarokat a költségvetési bejelentéseivel
Itt a miniszterelnöki bejelentés: Orbán Viktor szerint csoda fog történni Magyarországon (+videó)
