Bár a népirtás definíciója túl szűk, Németország léphet Netanjahu ellen.
Izrael legismertebb, emberi jogokkal foglalkozó szakembere, Michael Sfard interjút adott a Spiegelnek. Ebben elmondta, hogy bár rövid távon nagyobb népszerűségre tett szert a miniszterelnök Bejamin Netanjahu, miután az ICC (Nemzetközi büntetőbíróság) elítélte háborús bűnök elkövetése miatt és elfogatóparancsot adott ki ellene.
Azonban az a narratíva, hogy az ítélet Izrael és a teljes lakossága ellen szólt, nem valós. A valóságalapja kimerül abban, hogy a gázai szörnyűségeket valóban izraeli állampolgárok követték el.
Le kéne tartóztatni Németországban
Emellett Sfard úgy gondolja, hogy, amennyiben Netanjahu német földre beteszi a lábát,
le kéne tartóztatni:
„Jogilag az ügy egyértelmű: ha Netanjahu német földön tartózkodik, Németország köteles letartóztatni és kiadni az ICC-nek„
– mondta.
Jogi Kiskapuk keresése
„A kérdést, hogy a római statútumot nem ratifikáló országok képviselői élveznek-e mentességet a letartóztatás alól, Omar al-Bashir, Szudán volt elnöke esetében már megválaszolták:
nincs mentességük a letartóztatással szemben.”
– tette hozzá Sfard arra utalva, hogy Izrael, mivel nem írta alá az ICC dokumentumát, nem is tartozik a hatásköre alá.
Kezeljék úgy, ahogyan Putyint is
A másik erős érv Netanjahu letartóztatása mellett a jogász szerint az, hogy a németek Vlagyimir Putyint is letartóztatnák, amennyiben Németországba menne. Az orosz elnök ellen pontosan ugyanolyan ICC-s elfogatóparancs van érvényben, mint Netanjahu ellen.
Sfard mindezt így fogalmazta meg, hogy itt nem kéne semmilyen dilemmának felmerülnie:
„Ezt maga a német kormány is világossá tette, amikor egyértelműen kijelentette, hogy le akarja tartóztatni Putyint Németországban, holott Oroszország – Izraelhez hasonlóan – nem tagja az ICC-nek. A bűncselekményeket, amelyekkel Izraelt vádolják, egy ICC-tag, nevezetesen Palesztina területén követték el”
– magyarázta.
Mi lesz a fegyverszállítmányokkal?
Arra a kérdésre, hogy ezek után Németországnak szabadna-e fegyvereket szállítania Izraelbe, Sfard azt felelte, hogy ezentúl
minden, Izraellel folytatott kereskedelmi ügyletet ellenőrizni kéne,
hogy közvetve vagy közvetlenül nem járul-e hozzá ahhoz, ami Gázában történik.
Etnikai tisztogatás
Annak ellenére, hogy a
„Gáza övezet északi részén egyértelműen etnikai tisztogatás folyik a palesztin lakosság tömeges deportálása által,”
nehéz lenne bizonyítani, hogy népirtás történik. Erre az a magyarázat, hogy a
„népirtás bűncselekménye nagyon szűk definícióval és interpretálási (bemutatási – a szerk.) lehetőségekkel rendelkezik.”
A szándékot szinte lehetetlen bizonyítani
Éppen ezért nehezen bizonyítható a tényállás, különösképpen azért, mert magát a szándékot is bizonyítani kéne:
„A népirtás elkövetéséhez kell az a szándék, hogy a célcsoport vagy annak egy meghatározott részének fizikai vagy biológiai elpusztítása legyen a cél. A kulcskérdés a következő: következtethetünk-e abból, amit az izraeli kormány tesz, hogy a palesztin csoport megsemmisítésének szándékával teszik?”
Példaként Sfard azt hozza fel: az, hogy a palesztinoktól megvonják az élelmiszerekhez való hozzáférést, jelentheti azt is, hogy meg akarja ölni az egész népet. Ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a cselekedettel csupán nyomást akar gyakorolni a Hamászra.
A jogász az utóbbi hipotetikus esetet is bűncselekménynek tartja, ugyanakkor az nyilvánvalóan
nem meríti ki a népirtás fogalmát, hiszen nem a palesztin nép megsemmisítésének szándéka
húzódik mögötte.
