Az orosz külügyminiszter sajátságos narratívája szerint az országnak nem volt más választása, minthogy megtámadja Ukrajnát.
Moszkva egyértelmű üzenetet küldött az Egyesült Államoknak és ezzel elfoglalta első tárgyalási pozícióját a jövendőbeli amerikai elnökkel, Donald Trumppal szemben.
„Nem mi kezdtük ezt a háborút: évek óta folyamatosan küldtük a figyelmeztetéseket, hogy a NATO a határainkhoz való nyomulása problémákat fog okozni”
– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai Tucker Carlsonnak adott interjújában.
Jelzésértékű interjú
A külügyminiszter kifejezetten azzal a céllal utazott az Egyesült Államokba, hogy a jobboldali Carlsonnal beszélgessen. Az ilyen interjúk nagy nyilvánosságot kapnak, így jelzésértékűek annak tekintetében, hogy mire lehet számítani Moszkvától. Ennek fényében úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin, bár óvatosan megkezdte a közeledést az Egyesült Államok felé, annak reményében, hogy Donald Trump hatalomra lépésekor Oroszország javára dől el a fegyveres konfliktus, mindezt úgy teszi, hogy közben jelzi, hogy nem enged feltételeiből.
A Carlsonnal folytatott másfél órás interjú során, amelyben az orosz külügyminiszter angolul nyilatkozott meg, az volt a fő üzenete, hogy
„Oroszország bármilyen eszközt hajlandó bevetni a védekezés érdekében”.
Védekezés alatt Lavrov azt érti, hogy a NATO katonai védelmi szervezet által felügyelt területek határait minél távolabb tartaná Oroszországtól.
Moszkva álláspontjára az világított rá, hogy fejlesztettek egy új hiperszonikus rakétát, amely nukleáris töltetet is képes hordozni. Ennek neve „Oreshnik” és már be is vetették az ukrajnai Dniproban. Putyin pedig azt is felvetette, hogy ezeket a rakétákat Kijevre is ki fogják lőni, amennyiben szükségét érzik.
Moszkva nem hátrál meg senkinek
Lavrov ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy a rakéták kilövésével „jeleket küldtek”, amelyeket ellenfelei reményei szerint „komolyan vettek”, ugyanakkor azt is jelezte, hogy
Oroszország „készen áll arra, hogy bármilyen eszközt bevessen” annak érdekében, hogy „ne szenvedjen stratégiai vereséget”.
Ezalatt a külügyminiszter nagy valószínűséggel az elfoglalt területek Ukrajnának való visszaengedését érti . Emellett abszolút mértékben visszautasítják a NATO jelenlétét Ukrajnában: Lavrov úgy fogalmazott, hogy
„Nincs NATO, abszolút. Nincsenek sem katonai bázisok, sem katonai gyakorlatok Ukrajnában külföldi csapatokkal.”
Trump lehet a konfliktus végének a kezdete
Az interjúban Lavrov kitért arra, hogy Joe Biden az ő szemszögükből nem tette jól, hogy mandátuma lejárta előtt néhány héttel engedélyezte, hogy az ukrán hadsereg közepes hatótávolságú amerikai rakétákat lőjön ki Oroszország területére.
Ezzel
Biden Moszkva szemszögéből búcsúzóul még „eszkalálta a konfliktust”,
ugyanakkor abban reménykednek, hogy Donald Trumppal könnyebb lesz szót érteniük. Trump azt ígérte választási kampánya során, hogy egy nap alatt véget az orosz–ukrán háborúnak. Ennek a tervnek az eszköze az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyek nagyságrendekkel történő csökkentése lenne.
(Reuters nyomán)
