Üresen rohad a Pázmány-egyetem piliscsabai kampusza.
Konganak az ürességtől és csak amortizálódnak a Makovecz Imre által tervezett Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kampuszának épületei Piliscsabán. Mindennek ellenére
az ingatlankezelő alapítvány bérköltsége már átlépte az 1,5 milliárd forintot is.
A Pázmány-egyetem korábbi piliscsabai kampusza üresen áll, alig húsz évig használták
Továbbra sem tudja, hogy mit kezdjen az Orbán-kormány a régen átvett épületkomplexummal – ez derült ki az Építési és Közlekedési Minisztérium Népszavának megküldött válaszából. Azt is megjegyezték, hogy mindeközben – a laikus szemlélődő számára szinte láthatatlan munkát végző – alapítványnak 45 munkatársa van.
Emlékeztettek, az „építészeti szempontból különösen értékes ingatlanok” hasznosítására már 3-4 terv is készült. Erről maga Lánszki Regő építészeti államtitkár mondta a lapnak még a nyáron, hogy ő majd „mindenkit biztosít arról”, hogy olyan tervet válasszanak, amely „hosszú távon biztosítja a terület fenntarthatóságát” (!).
Azóta
4 hónap is eltelt, de nem jutottak egy centit sem előrébb az ügyben
– derült ki Lázár János minisztériumának válaszából.
A minap megírtuk, hogy feljelentést tesz Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Lánszki Regő építészeti államtitkár ellen Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember, volt kormánytisztviselő. Bátonyi szerint mindketten hivatali visszaélést követtek el.
Felhívták a figyelmet arra, hogy mióta 2020 végén kiköltözött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, azóta teljesen üresen állnak a korábbi egyetemváros épületei. A cserével kapcsolatban még 2020 márciusában nyújtotta be „törvényjavaslatát” Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amelyet gyorsan el is fogadott a Fidesz törvényhozó gépezete. Ahogy ezt szokták.
Előkerült Semjén Zsolt is
A Semjén által benyújtott dokumentum szerint a magyar állam ingyen átadta a rádió épületeit a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, amiért megkapta cserébe a piliscsabai Makovecz-épületeket, így pedig
kétszer is fizettek ugyanazért.
Azt írták, a korábbi szovjet laktanya 19 hektáros területét ugyanis ingyen adta oda az új kampuszt építő egyetemi alapítványnak Emellett jutott állami támogatás az építkezésre is.
Jelezték, úgy építették meg az épületegyüttest, hogy az az egyetemi előadások megtartására nem igazán lehet alkalmas. Az előadótermek akusztikája rossz, sok a kihasználatlan terület, miközben nincsenek valódi közösségi terek. Ráadásul az erősen túldíszített, nem túl jó anyagokból, nem túl jó minőségben megépített templomszerű
épületek állapota gyorsan romlani is kezdett
– sorolták.
Őrületes tempóban romlik a Pázmány-egyetem kampuszának állapota
„A nyomasztóan magas rezsi és a vártnál korábban szükségessé váló felújítás gazdaságtalanná tette a működtetést, miközben a diákok is egyre kevésbé voltak vevők az ingázásra. Alig két évvel az átadó után elkezdődött a visszaáramlás, 2010-től pedig hivatalosan is elismerték a budapesti jelenlét erősítését.
Alig 20 évvel az átadás után pedig nagy örömmel elcserélték a rádió hűlt helyén szintén állami pénzen,
cirka 200-250 milliárdból felépülő új belvárosi kampuszra,
amelyet Lánszki Regő építészeti államtitkár »az elmúlt 35 év legnagyobb állami oktatási beruházásaként«” emlegetett”
– jegyezték meg.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampusza/ Forrás: varkapu.info
A piliscsabai épületek kezelését 2021-ben egy 6 milliárd forintos tőkével létrehozott alapítványra testálták. A Makovecz Campus Alapítvány legfőbb feladataként
- a humán kutatási lehetőségek fejlesztését,
- egy nemzeti tudáspark, oktató- és képzési központ létrehozását,
- valamint a „nemzeti identitástudat és összetartozás” erősítését jelölték meg.
5 tagú kuratórium vezeti az alapítványt
Az alapítvány vezetését 5 tagú kuratórium látja el, amelynek elnöke a piliscsabai építkezés egykori ötletadója, Maróth Miklós. Ő Orbán Viktor miniszterelnök egyik főtanácsadója, aki mellesleg miniszterelnöki megbízott is.
Mint írták, a kuratórium tagjaként elsőként a bukott terézvárosi fideszes polgármester, Hassay Zsófia és a Horthy Miklós alapította Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozását felügyelő iroda vezetője, Klinghammer István csatlakozott hozzá. Utóbbiról közölték, ő volt az, aki felháborodott korábban a borotválatlan, kócos, kockás inges tanárok miatt.
Maróth Miklós két évvel később – bármilyen tudományos előélet nélkül – kinevezte Zalányi Viktória Esztert az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Irányító Testületének titkárságvezetőjének. Ő Maróth 2020-as távozása után az ELKH főtitkára lett.
2023-ban HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lett az ELKH-ból, de Zalányi maradt, sőt működtetési vezérigazgató-helyettesként odaadó munkája jutalmaként idén márciusban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatának kitüntetését vehette át. Idén Buday Lászlóval vált teljessé a testület – írták.
Nincs nyoma annak, hogy az alapítvány valóban működne
Az alapítvány működésének ugyanakkor nem nagyon találták nyomát. Három év alatt három kisebb konferenciát szerveztek, legutóbbit Kereszténység-Fenomenológia címen. Eddig egy kisebb épületet újítottak fel 250 millió forintért, a héten pedig kiírtak egy tendert egy másik renoválására. Ám a költségek jelentős részét mégsem ezek a kiadások emésztették fel, hanem a munkabérek és a személyi juttatások.
Tudatták, hogy a beszámolók szerint az első alapítványi szempontból 3 hónapos csonka évben még kevesebb mint 37,9 milliót költöttek a kuratórium, a felügyelőbizottság és az alkalmazottak fizetésére. 2022-ben azonban már 388,5 milliót emésztettek fel a bérek és juttatások, míg 2023-ra 632,8 milliós kiadást jelentett az alapítványi kuratórium felügyelőbizottságának és 45 dolgozójának foglalkoztatása. 2024-ben 557 millió forintot különítettek el a költségvetésben erre a célra.
Az információk szerint nem sokáig lesznek már üresen a piliscsabai épületek. Semjén Zsolt ugyanis a közelmúltban nyújtotta be a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelyről előzetesen nem is egyeztettek az érintettekkel. Mint közismert, Orbánék így szokták, az lett volna a különös, ha egyeztettek volna velük.
Ezek szerint a kormány „átvenné” a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ingatlanait is. Az MTA honlapján közzétett beszámoló szerint
49 ingatlanért összesen 80 milliárd forintot fizetne az állam,
holott a korábbi értékbecslés szerint 130 milliárdot ér (!).
Jelezték, már megindultak a találgatások is, hogy az államnak átadandó épületek – amelyek között akad több belvárosi, budavári, csillebérci is – nem is maradnak sokáig kutatói bázisok, ugyanis Orbánék más funkciót találhatnak nekik.
„Még nincs döntés a campus hasznosításáról”
– közölte a lapnak adott rövid válaszában a minisztérium.
