Betett nekik az állandó bizonytalanság és a kiskereskedelmi adók.
Azután, hogy 2017-től Magyarországon egységesen 9 százalékra változott a társasági adó, a kormány nem tartott a cégek külföldre vándorlásától. Azonban most pont ez történik az online kereskedelem terén, mivel Szlovákia egyre vonzóbbá válik a webáruházakat üzemeltető társaságok számára – derül ki a G7 riportjából.
Szlovákia a magyar internetes kiskereskedők menekülési iránya lett
Már kifejezetten az ő kiszolgálásukra specializálódott cégek is létrejöttek. Az egyik ilyen a Párkányban működő Mufis, amely szlovákiai cégalapítást, könyvelést és üzemeltetést kínál a magyar vállalkozásoknak.
„Tucatjával jönnek át hozzánk a magyar kereskedők csak az elmúlt egy évben, mióta én a cégnél dolgozom”
– mondta el a lapnak Richard Izsák, a társaság igazgatója.
Mivel egyre több a kiköltöző e-kereskedő, külön szolgáltatási csomagot is összeállítottak számukra.
A társasági adón kívül más tényezők is befolyásolják a kiskereskedőket. A helyi iparűzési adó (hipa) például Szlovákiában nem is létezik, míg Magyarországon akár a 2 százalékos mértéket is elérheti.
A cégek félnek, hogy ha itthon maradnak, összeroskadnak az adóterhek alatt
A kiskereskedelemben jellemző, hogy viszonylag magas bevétel mellett csak alacsony árrés érhető el, így az árbevételből történő adóztatás komoly terhet jelenthet a kiskereskedelmi cégeknek. A kiskereskedelmi különadó ráadásul már évi 500 millió forintos árbevétel felett sújtja a vállalkozásokat, és akár 4,5 százalékos terhet is jelenthet. Ilyen szintén nem létezik Szlovákiában.
Az a tapasztalat, hogy a szlovákoknál könnyebben, egyszerűbben és
szélesebb körben tudják elszámolni a működési költségeket,
különösen a céges járművekkel kapcsolatban, ami tovább csökkenti a társasági adóalapot.
Az Orbán-kormány törvényalkotási gyakorlata is elriasztja a vállalkozókat
Magyarországgal ellentétben Szlovákiában nem rángatják a jogszabályokat olyan gyakran és kaotikusan. Az
instabil, kiszámíthatatlan jogi és gazdasági környezet
elől menekülnek el a magyar vállalkozások.
Északi sozmszédainknál jóval nagyobb felkészülési időt adnak egy törvény hatályba lépése előtt. Richard Izsák szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos tényező. A cégvezetők az üzemeltetésre akarnak összpontosítani, nem a kormány szeszélyeit követni.
Kiköltözési hullámot indíthat el a trend
Mivel egy Magyarországon értékesítő, magyar tulajdonban lévő szlovák cég csak akkor kerül ki a magyar adójogszabályok alól, ha minden raktárát és telephelyét kiköltözteti, hazánkból teljesen eltűnhetnek ezek a vállalkozások. Ez nemcsak az adóbevételek, hanem a munkaerőpiac szempontjából is rossz hír.
A Fidesz-kormány mostanában többször panaszkodott arra, hogy a magyar vásárlók egyre nagyobb mértékben vásárolnak külföldi webáruházakban, vagyis a magyar gazdaságból kifelé áramoltatják a pénzüket. A tendenciát megállítani azonban – a fent leírtak alapján kimondható – a mostani adózási és gazdasági körülmények megmaradása mellett nem igazán lehet.
Kapcsolódó:
Mi folyik itt? Összeomolhat a rendszer, miután újabb szolgáltatásba nyúlnak bele Orbánék
