Kiemelték, 200 ezer olyan ember is van Magyarországon, akinek „vízellátása ismeretlen”.
Beszámoltunk róla, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) elkészítette a Magyarország ivóvizének minősége 2023 címet viselő „jelentését„.
Aggasztó képet fest az NNGYK jelentése a magyarországi ivóvízről
„A korábbi évekhez képest jelentős változás nem történt”
– írta jelentésében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Ezen állítással kapcsolatban a 444 ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentumból az derült ki, a közüzemi ivóvízellátáshoz országosan a lakosság 95,5 százaléka fért hozzá 2023-ban, továbbá – jelezték – maga a hivatal is elismerte az anyagban, hogy
ez az adat jóval alacsonyabb a korábbi évek számainál.
Közölték, hogy
- 2022-ben még 99,7 százalékos,
- 2020-ban és 2021-ben 99 százalékos,
- 2019-ben 98 százalékos,
- 2018-ban pedig 98,3 százalékos hozzáférésről szóltak még ezek az éves jelentések.
Tehát kijelenthető: az évek óta tartó kedvező tendencia mára megtört (!).
Az adatok szerint a több mint 4 százalékos visszaesés azt jelenti, hogy cirka 400 ezerrel kevesebb ember jutott hozzá Magyarországon a közüzemi ivóvízhez, mint egy évvel ezelőtt. A helyzet pedig valóban aggasztó: a jelentés szerint ugyanis akad további 200 ezer ember, akiknek a „vízellátása ismeretlen”. Ők többnyire saját kútjaik vizét kénytelenek fogyasztani, vagy a település közkifolyóiról tudnak ivóvizet vételezni.
„A közüzemi vízművek teljes körű hatósági ellenőrzését 2023-ban is akadályozta a terheltség és a kapacitáshiány,
így az ellenőrzések során a helyszíni bejárás több megyében is elmaradt”
– írták.
Az NNGYK azt is közölte a jelentésében, hogy Csongrád-Csanád vármegyében kilenc településen – Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele, Óföldeák, Székkutas – továbbra is csak magad arzéntartalmú víz fogyasztható.
Azt is közölték, hogy Budapesten – azon belül leginkább a belvárosi részeken –
az ólomkockázat a jelentős.
Jelezzük, a helyzet a következő: Orbán Viktor kormánya azt szeretné, ha Magyarországon állítanák elő a második legtöbb akkumulátort az egész világon. Ehhez pedig vízigényes, környezetszennyező, egészségkárosító (döntően kínai) akkumulátorgyárak „kellenek”. Azért ezúttal is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar kormány még a megfelelő ivóvízellátást sem tudja biztosítani az emberek számára.
FRISSÍTÉS:
Cikkünk megjelenését követően az NNGYK közleményt adott ki, amelyet alább idézünk:
„A közműves ivóvízellátottsági aránya hazánkban jónak tekinthető, az elmúlt években nem változott jelentősen. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a lakásban elérhető közműves vízellátás aránya országosan 2016 óta 95% feletti (95,1-95,6%, https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0041.html).
Az NNGYK által készített éves ivóvízminőségi jelentések a Kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak jelentésén alapulnak. A Kormányhivatalok által megadott közműves ivóvízellátottsági arányba a korábbi években nem csak azok a háztartások tartoztak bele, ahol a lakáson belül áll rendelkezésre az ivóvíz, hanem azok is, ahol a lakosok ehhez más módon jutnak hozzá (pl. közkifolyóról). Emiatt ez az arányszám némileg magasabb volt a KSH adatainál. A 2023-as jelentés során a Kormányhivatalok is áttértek arra a gyakorlatra, hogy a háztartásokban elérhető közműves ivóvízre vonatkozóan adják meg a közműves ivóvízellátottsági arányt, ebből következik a látszólagos csökkenés.
Az ellátottság mellett a közműves ivóvíz minősége is kimondottan jónak tekinthető országosan, az ivóvízminőségi adatbázisba 2023-ban jelentett több mint 46 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményű. Ugyanakkor az ivóvízben megjelenő ólom kockázatot jelenthet, elsősorban a régi épületek belső hálózatában jelenlévő ólomcsövek miatt. Az ivóvízszolgáltató az ivóvízminőségért az átadási pontig felel, az épületen belüli kedvezőtlen vízminőségi változás a tulajdonos felelőssége. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program »Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése« elnevezésű, EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 számú kiemelt projekt során egy országos, reprezentatív felmérést végeztünk, ennek eredményei alapján becsültük az ólom problémával esetleg érintettek számát. Magas kockázatnak elsősorban a nagyobb települések történelmi városközpontjában élők vannak kitéve, mivel a fő ólomforrást jelentő ólomcsöveket jellemzően a második világháború előtt épült házakban találunk. Az ivóvízzel bevitt ólom mennyisége azonban egyszerű megoldásokkal jelentősen csökkenthető, pl. 1 perc folyatást követően az esetek többségében már határérték alá csökken az ivóvíz ólomkoncentrációja a régi épületekben is. A témában számos ismeretterjesztő anyagot készítettünk, melyek elérhetők a honlapunkon.
Továbbá a lakosság számára elérhető az ún. ólomkockázati térkép és az ólomkockázati kalkulátor. A térkép segítségével lakcím szerint ellenőrizhető a terület kockázati besorolása, a kalkulátorral pedig néhány kérdés megválaszolásával az egyéni kockázat is értékelésre került, ill. tanácsokat, megoldási lehetőségeket is kap az érdeklődő. A két alkalmazás elérhető az alábbi linkeken:
https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html
Kapcsolódó:
Müller Cecíliáék bejelentették: Kilenc magyar településen ihatnak arzénos ivóvizet a magyarok
DK: Arzénos a víz Makó térségében, hiába költöttek 5 milliárdot arzénmentesítésre (+videó)
Erről mélyet hallgat az Orbán-kormány: Félelmetes dolgok derültek ki a magyarországi csapvízről
