Erről mélyet hallgat az Orbán-kormány: Félelmetes dolgok derültek ki a magyarországi csapvízről

Mégis teleépítik az országot vízigényes, mérgező akkumulátorgyárakkal.

A magyarországi települések 40 százalékánál baj van az ivóvízzel

Magyarországon a háztartások 98 százalékában van vezetékes víz, azonban

csak a települések 60 százalékán megfelelő minőségű az ivóvíz

a Nemzeti Népegészségügyi Központ Vízhigiénés Laboratóriáumának adatai alapján – hívta fel a figyelmet a pénzcentrum.hu.

Azt írták, a legtöbb területen indikátor paraméterek miatt kifogásolt a magyarországi ivóvíz minősége, de jelezték, hogy kémiai szempontból és bakteriológiailag is gondok vannak a vízminőséggel.

2023 óta a népegészségügyi hatóság már több, potenciális egészségkockázatot jelentő paramétert vizsgál, így az egyes településekről részletesebb adatok állnak rendelkezésre az ivóvíz minőségéről. A Pénzcentrum összegyűjtötte azokat a településeket, ahol kifogásolható a a víz minősége, és térképre is helyezte ezeket a régiókat, valamint megvizsgálták azt is, milyen változások történtek a vízminőséggel kapcsolatban Magyarországon.

Kizárólag az EU miatt vizsgálják a víz minőségét

A hatóság azért is indított vizsgálatokat az ügyben, mert az Európai Parlament és az Európai Tanács megfogalmazta irányelvét az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről. 2022. január 19-én pedig megjelent a Bizottság 2022/679 számú végrehajtási határozata az emberi fogyasztásra szánt víz tekintetében aggodalomra okot adó anyagok és vegyületek megfigyelési listájának létrehozásáról – írták.

Ennek következményeként 2023. január 12-én életbe lépett az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) kormányrendelet, amelynek 4. §-ának (4) bekezdése meghatározza: az országos tisztifőorvos az újonnan megjelenő és potenciális egészségkockázattal rendelkező paraméterekről, valamint a hozzájuk tartozó határértékekről az EB által összeállított megfigyelési listán szereplő paraméterek figyelembevételével évente megfigyelési listát készít, amelyet a honlapján közzétesz.

Kapcsolódó: Ezt nem akarták hallani Orbánék: Megszólalt egy neves vegyész a magyarországi akkumulátorgyárakról

A települések vízminőségét az alábbi négy kategóriába sorolják:

  • megfelelő minőségű ivóvíz,
  • indikátor paraméterek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz,
  • eseti bakteriológiai kifogás,
  • kémiai szempontból nem elfogadható.

Mint írták, 3155 vizsgált település közül 1892 helyen (60 százalék) megfelelő minőségű az ivóvíz. Indikátor paraméterek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz 1126 településen volt, vagyis

az esetek 35,7 százalékában.

További 110 helyen eseti bakteriológiai kifogás merült fel (3,5 százalék) és 27 településen kémiai szempontból nem volt elfogadható az ivóvíz minősége a vizsgálat idején (0,9 százalék).

Forrás: pénzcentrum.hu

Az alábbi térkép az NNGYK legfrissebb jelentései alapján mutatja a települések aktuális besorolását, valamint az előző évi minősítéseket is feltüntették, így nyomon követhetők az esetleges változások is. Az NNGYK honlapján elérhető lista részletesen, paraméterekre bontva tartalmazza az egyes települések eredményeit. Akik szeretnék megtudni, hogy milyen kifogások merültek fel a csapvíz minőségével kapcsolatban az adott településen, ott részletes információkat találhatnak.

Súlyos veszélyekről írt jelentésében a hatóság

„A szolgáltatott víz minősége más szempontból (leggyakrabban mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai minőségromlás vagy fertőtlenítési melléktermékek keletkezése miatt) több településen azonban

nem felelt meg maradéktalanul az ivóvízminőségi követelményeknek.

Az emiatt szükséges kiegészítő beavatkozásokat, üzemeltetési paraméterek optimalizálását az üzemeltető már elvégezte, vagy folyamatosan végzi. Helyenként továbbra is lakossági panaszok kísérik az új technológiák üzemeltetését, egyrészt az íz vagy szag megváltozása, másrészt valós vízminőségi problémák miatt.

Részben az új technológiák üzembehelyezéséhez kapcsolódó probléma a klórozási melléktermékek (pl. trihalometánok (THM)) jelenlétével összefüggő kifogások számának emelkedése egyes településeken (bár ez az országos összesítésben nem jelentős). A klórozási melléktermékek okozzák az esetenként megjelenő »klóros« ízt vagy szagot.

Hosszú távú fogyasztás esetén az egészségre is ártalmasak lehetnek”

– közölte korábbi jelentésében a hatóság.

„Azokon a településeken, ahol már fordult elő nitrit határérték-túllépés, a nitrit koncentrációt nagyobb gyakorisággal ellenőrzik. Mivel

az ivóvízben a nitrit nagy koncentrációja elsősorban a csecsemőkre veszélyes,

szükség esetén a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak. A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma évről évre csökken”

– írták.

Milliókat érint a vízszegénység Magyarországon, Orbánék akkumulátorgyárakat építenek

A PAD Alapítvány friss kutatását ismertetve jelezték, több mint 200 ezer főt érint az elsődleges vízszegénység Magyarországon, míg

a másodlagos vízszegénység már milliókat érinthet hazánkban.

Elsődleges vízszegénységről akkor beszélhetünk, amikor a vízellátás folyamatosan nem megoldott helyben a háztartásban, sem vezetékes víz, sem saját kút formájában. Ennek többnyire anyagi okai lehetnek, amikor a vízellátás egzisztenciális okok miatt nem megoldott, de felmerülhetnek ökológiai okok is, amikor a környezeti erőforrások nem elégségesek.

A másodlagos vízszegénység szintén különböző formákban jelenhet meg: a konferencián elhangzottak alapján okozhatja időszakos vízhiány – például az agglomerációs településeken, ahol néhány éve lajtos kocsikkal szállították a vizet –, területi hátrányok, mint a különösen aszály sújtotta országrészek, vagy a nem megfelelő vízminőség is.

A Pénzcentrum által lekért adatok szerint

a vizsgált 3155 helyből 1263 településen akadt probléma a csapvíz minőségével.

Kapcsolódó: Megkongatta a vészharangot a szakértő: Orbán Viktorék elpusztítják Magyarországot az akkumulátorgyáraikkal

A Belügyminisztérium lakossági nyilvántartásával összevetve körülbelül 3 millió 25 ezer fő él olyan településen Magyarországon, ahol a csapvíz minősége kifogásolható. Bár a hivatalos lakossági adatok eltérhetnek a valós számoktól, ez a több milliós adat rendkívül aggasztó képet mutat arról, hogy milyen széles körben érintheti hazánkat a másodlagos vízhiány.

Valódi Hírek