Nem csak a választási törvény, hanem az Alaptörvény módosításáról is tárgyalnak kedden.
Alig egy órával a kedd délelőtti ülés előtt derült ki, hogy az Igazságügyi Bizottság napirendjét módosítják: az igazságügyi tárgyú törvénycsomag helyett az Alaptörvény módosítása van napirenden.
A Fidesz ugyanis kezdeményezte az Alaptörvény tizennegyedik módosítását is. A mostani értelmében
a legfőbb ügyészt a jövőben nem kell az ügyészek közül választani.
A kormánypártiak indoklása szerint a módosítás a nemzetközi gyakorlathoz igazodik, példáként más európai országokra hivatkoztak.
A változtatás időzítése meglepő, mivel Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma 2028-ig tart.
Az Igazságügyi Bizottság a legfőbb ügyész jogállásáról szóló törvényt is módosítaná, biztosítva, hogy a megválasztott személy jogviszonya automatikusan létrejöjjön az eskütétel után. A módosítás 2025. január 1-jén léphet hatályba.
Az Alaptörvény eredeti szövegét 2011-ben fogadták el, ez a 14. alkalom, hogy módosítanak a „gránitszilárdságú” Alaptörvényen.
Turbófokozatra kapcsolt a fideszes törvénygyár
Kedden egyébként a választási törvények módosításáról szóló fideszes javaslatot is elfogadta az Igazságügyi Bizottság, így a DK-sok által választás atombombaként nevezett törvénycsomagról hamarosan szavazhatnak is a képviselők.
A választókerületek átrajzolásáról szóló törvénymódosítás egyértelműen az ellenzéket hozza nehezebb helyzetbe. Karácsony Gergely szerint a Fidesz bosszút akar állni Budapesten, amiért a fővárosiak nem fideszpártiak.
Kedden egy harmadik törvényjavaslatot is benyújtottak. Ez arról szól, hogy akik az interneten kommentben halállal vagy kínzással fenyegetőznek, büntethető legyen. Az indoklás szerint ez nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságához.
Kapcsolódó cikkünk:
Micsoda tempó! Már az Országgyűlés előtt a választókerületek átrajzolásáról szóló törvény
(Telex.hu nyomán)
