Pedig ezekről érdemes lenne pár szót váltani.
A héten folytatódott az MLM Párt (Mindenki Lehallgat Mindenkit, leánykori nevén Tisza Párt) szappanoperája. Először Magyar Péter állt elő egy nyúlfarknyi, durván megvágott hangfelvétellel Hanzel Henrik Tisza-pénzügyes és Vogel Evelin Tisza alapító tag beszélgetéséről, majd egy nappal később nyilvánosságra került a másfél órás, vágatlan verzió.
Ebből kiderült, hogy Magyarék 6-7 teljesen különálló, egymástól akár 20-30 perc távolságra lévő szövegfoszlányt vágtak össze, szinte háromszavanként úgy, mintha azok egy egybefüggő mondat részei lennének, ami pont az a súlyos manipuláció, amivel ők vádolnak másokat.
Az eset kísértetiesen emlékeztet az őszödi beszéd 18 évvel ezelőtti nyilvánosságbeli kezelésére: a szöveg első értelmezését most is elvégezte a vágóasztal (plusz a példátlan falanxban felálló magyarista propagandasajtó), míg a valódi, hosszú felvétel már alig jut el valakihez. Pedig az igazi csemegék a másfél órás hanganyagban vannak.
A hangfelvétel semmi olyasmit nem bizonyít, amit Magyarék tulajdonítanak neki. Még a Tiszával erősen szimpatizáló népszavás újságíró, Batka Zoltán szerint is nevetséges Magyarék zsarolás-vádja, ahogy Batka fogalmaz mai posztjában:
„Vogel Evelin csuklóján zsarolás miatt nem lesz karperec, a hivatkozott felvétel alapján biztosan nem áll meg a zsarolás gyanúja, mivel nem hangzik el konkrét fenyegetés, csak annyit mond a hölgy, hogy >>görény lesz<< vagy valami ilyesmi, amihez persze neki szíve joga, ahogy ahhoz is, hogy 30 milliót kérjen a Tiszától. Legfeljebb nem kapja meg.”
Elhangzik azonban legalább három súlyos dolog, ami egyáltalán nem kapott fókuszt a HVG-444-Telex értelmezési monopólium tálalásában.
Tőzsdei bűncselekmény-gyanú
Vogel elárulta Hanzelnek a felvételen, hogy Magyar saját bevallása szerint 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit jogosulatlan előnyszerzéssel, olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről „nem lett volna szabad tudnia”.
Ha ez igaz, akkor Magyar a Btk. 410. § (1) bekezdés hatálya alá eső „Bennfentes kereskedelem” bűncselekményét követhette el, ami 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Magyar ellen már Vogel Evelinnek is feljelentést kellett volna tennie, amint a bűncselekmény a tudomására jutott.
Agresszió, nárcisztikus személyiségzavar
Vogel Evelin a Hanzel Henrikkel való beszélgetésében kimerítő részletességgel beszámol a Tisza-pártelnök azon személyiségjegyeiről, amelyeket eddig minden más Magyar-károsult nő is megerősített. Vogel beszámolója szerint Magyar kirívóan durván és megalázóan beszélt vele, mások előtt megszégyenítette, míg ha bármilyen saját hibája került szóba, azonnal tagadott és hárított.
Vogel így panaszkodik erről Hanzelnek:
„Van egy állítás, amit én megfogalmazok, hogy én így érzem magam, vagy ez a helyzet. És akkor azt mondja, hogy nem volt ilyen. Hogyha egy kicsit is hibáztatva érzi magát, akkor azonnal hárít, és akkor inkább mond olyat, hogy ez nincs is, minthogy megkérdezné, miért érezted így magad, vagy mit tudnánk tenni annak érdekében, hogy.”
Vogel szerint Magyar Péter „a szűk környezetében nem tud rendet tartani, nem tud szisztémában gondolkodni, rengeteg félelem, paranoia hajtja. És nem véletlen az, hogy az egész csapat mindig tüzet olt, mert az az ember nem tud leülni három nagy levegőt venni. Így kel fel, tikkes, így nézi a telefonját, tavaly is ez volt, hogy hirtelen felkelt, és egy ilyen bazi nagy nyomás van rajta, remeg a keze alapból”.
Vogelben volt egy félelem, amikor idén ismét összejöttek Magyar Péterrel, ahogy Hanzel Henriknek fogalmazott a felvételen:
„Már az volt bennem, hogy ez nem normális, ez a csávó, hogy az, amiket megenged magának velem szemben, vagy bárkivel szemben, az nagyon sok. Így hiperventillál, kiborul a semmin, olyan stílusban beszél, hogy az valami, mintha megverne fizikálisan, ez az érzésem.”
Ugyanezekről a problémákról számolt be Varga Judit is, aki több mint tíz évig élt Magyarral. Elmondása szerint Magyar ostobának, szobanövénynek nevezte a gyerekei előtt, rendszeresen dührohamokat kapott, Varga vidéki szüleit leparasztozta, megalázó módon beszélt róluk.
Magyar súlyos dühkezelési problémáit azonban nem csak az exei vallomásai erősítik meg: mindenki meggyőződhetett róla, amikor az ATV-ben letépte magáról a mikrofont és kiviharzott, miután egy korábbi hamis állításával szembesítették, de rendszeresen előfordul a nyilvános szereplései során is, hogy egyik pillanatról a másikra dühbe jön, szikrát szór a szeme és indulatos robothangon torkolja le a másik felet:
.
.
Aki képes így beszélni kamerák előtt, nem nehéz elképzelni, hogyan viselkedik, amikor nem forognak a kamerák… És még kellemetlenebb elképzelni, hogyan viselkedne egy ilyen habitusú ember országos hatalomba kerülve bárkivel szemben, akivel konfliktusba kerül.
Teljesen nyilvánvaló és bárki számára felismerhető Magyar agressziója, személyiségzavara, indulatkezelési problémái, ám politikai okokból mégis kínos hallgatás övezi ezt a problémát az ellenzéki körökben, és falaz az agresszornak a magát áldozatvédőnek feltüntető Pottyondy-Perintvalvi-Mérő kör is.
Érthető az ellenzéki frusztráció a Fidesz-rendszer bűnei miatt, de egyáltalán nem igaz, hogy „mindegy, kire váltjuk le Orbánt”. Ha felelősen gondolkodunk a jövőnkről és az ország sorsáról, akkor egyáltalán nem mindegy. Magyar Péter eddigi cselekedetei, lelepleződött hazugságai, viselkedése, habitusa egyáltalán nem azt erősítik, hogy jó ötlet volna a mostaninál is nagyobb hatalmat adni a kezébe.
Hűtlen kezelés gyanúja a Tisza Pártban
A teljes, hosszú hangfelvételből kiderül, hogy Vogel Evelin a több hónapnyi kifizetetetlen munkájáért szeretett volna 30 millió forintot kapni a párttól azért, hogy ebből új életet tudjon kezdeni, mert a Tisza indulásának hónapjaiban mindent energiáját a pártba tette, saját vállalkozását is elhanyagolta.
Lehet arról vitatkozni, hogy ez a 30 millió sok vagy kevés, azonban az már súlyos kérdéseket vet fel a Tisza Párt gazdálkodását illetően, hogy a párt pénzügyese felajánlja Vogelnek, hogy a jövőben munka nélkül, lényegében álalkalmazottként kifizetnek neki havi 500 ezer forintot, amit majd „elszámolnak terembérlésként”.
Nem vagyunk meggyőződve róla, hogy a újlipótvárosi nénik és a budai informatikusok azért vásárolják a „rendszerváltó kártyát” Magyartól, hogy kamu terembérlésként legyen elköltve a pénzük. Ha kicsiben így működnek, mitől is lennének mások, amikor egy ország pénze lenne rájuk bízva?