Oroszország „nagy sikernek” tartja a találkozót.
Putyinék összecsődítették a BRICS-országok vezetőit
Csúcstalálkozót tartanak a BRICS-országok (Brazil, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) az oroszországi Kazanyban. Vlagyimir Putyin orosz elnök számos nyugat-ellenes ország vezetőjével, köztük Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és Masoud Pezeshkian iráni politikussal is találkozni fog.
Az eseményen jelen lesz António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki először látogat Oroszországba az ukrán háború kezdete óta, amelynek során többször bírálta Putyint.
A Kreml számára a találkozó célja, hogy „megmutassa, hogy együtt áll ki szövetségeseivel” a Nyugattal fennálló folyamatos feszültségek közepette és keresik a lehetőséget azokra a gazdasági megállapodásokra, amelyek majd erősíthetik Oroszország (és a többi tagország) gazdaságát és háborús erőfeszítéseit.
„A BRICS szépsége, hogy nem jár túl sok kötelezettséggel”
– mondta Alekszandr Gabujev, a Carnegie Oroszország–Eurázsia Központ igazgatója.
„Nem igazán van sok kötelezettség (egymással szemben), ugyanakkor érdekes lehetőségek is felmerülhetnek, és több időt lehet eltölteni az országok a vezetőivel”
– tette hozzá.
36 ország erősítette meg részvételét a találkozón
Az oroszok már most hatalmas sikernek tartják a találkozót. Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov elmondta, hogy 36 ország erősítette meg részvételét, és több mint 20 országból egyenesen az államfő vesz részt a csúcson.
Usakov szerint Putyin körülbelül 20 találkozón fog részt venni, és a csúcstalálkozó – mondta – „a valaha tartott legnagyobb külpolitikai eseménnyé válhat”, amelyet Oroszországban tartottak.
Putyin számára a csúcs személyesen is fontos, mert szerinte megmutatja, a Nyugat azon kísérletei, hogy Oroszországot elszigeteljék, „kudarcot vallottak”.
A Kreml a nyugati szankciók hatására még inkább keletre fordította figyelmét: India és Kína szerintük megfelelőek lehetnek a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, valamint a nyugati szankciók kijátszására is.
„Oroszország azzal számol, hogy ha létrehoz egy platformot, ahol Kína, Oroszország, India, Brazília és Szaúd-Arábia is jelen van, az Egyesült Államok ezt a platformot nem meri majd szankcionálni”
– jegyezte meg Gabujev.
Irán megállapodást kötött Oroszországgal
Oroszország várhatóan stratégiai partnerségi szerződést ír alá Iránnal is, amely erősítené Moszkva és Teherán egyre szorosabb kapcsolatát.
Irán korábban több száz drónt biztosított Moszkvának, és segítséget nyújtott az oroszországi gyártásukban is. Irán cserébe orosz fegyvereket, például légvédelmi rendszereket és vadászgépeket szeretne az oroszoktól hogy megvédhesse magát a várható izraeli választámadástól, amelyre azért számíthatnak, mert rakétatámadást intéztek az ország ellen.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyelőre nem erősítette meg, hogy a két ország végül elszánja-e magát a kölcsönös katonai segélynyújtásra.
Kína számára is fontos az együttműködés a növekvő taiwani feszültségek közepette: Kína számára a BRICS „egyike azon nemzetközi szervezeteknek, amelyek révén alternatívát kíván kínálni az amerikai vezetésű világrenddel szemben” – mondta Willy Lam, vezető Kína-kutató, a Jamestown Alapítvány munkatársa.
Egyesek nem teljesen biztosak benne, hogy Kína egyértelműen elköteleződne az oroszok mellett; ennek oka azonban kizárólag az ukrán háborúban játszott szerepük, amelytől még Kínában is illik elhatárolódni.
(apnews.com/Nyugati Fény)
