Az Orbán-kormány súlyos megszorítások kiszabásával büntette a lakosságot tavaly.
Milyen megszorítások léptek életbe tavaly az Orbán-kormány irányításával?
Súlyos megszorításokkal járt a 2023-as év: többek között
jelentősen csökkentek az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások is
– derült ki minden az Orbán-kormány által az Országgyűlésnek benyújtott zárszámadási törvényből, amelyre a Népszava hívta fel a figyelmet.
Az infláció mértékét figyelembe véve az állami egészségügyi kiadások reálértéke 7,8 százalékkal csökkent mindössze egy év alatt, amely bőven kimeríti a drasztikus megszorítás fogalmát – fogalmaztak, jelezve, hogy ugyanakkor ezzel párhuzamosan
az orbáni agymosásra szánt költések jelentősen megugrottak
– pedig ezeket eddig sem aprózták el.
Rengeteg többletkiadás volt, a lakosság mégis elszegényedett
A 2023-as inflációs krízis, valamint az orosz–ukrán háború durván megtépázta az Orbán-kormány egyébként is gyenge lábakon álló „gazdaságpolitikáját”: mintegy 3000 milliárd forintos többletkiadással jártak a megugrott energiaárak és az államadósságot finanszírozó kamatkiadások. Mint írták, ennek fedezete részben a különadókból folyt be, azonban mivel a plusz terhek csak a szükséges pénz felét tették ki, a kiadásokon is spórolni kellett.
„Azt eddig is tudtuk, hogy 2023 nem a gazdasági felemelkedés éve volt, de most, hogy a kormány benyújtatta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetés elszámolását, kiderült, hogy mindeközben
jelentős megszorításokra került sor egyes ágazatokban.
Ugyan az Orbán-kormány retorikailag törekszik arra, hogy a megszorítás szót eltolja magától, ám azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek közvetlenül érintik az embereket,
a közgazdászok igenis megszorításnak nevezik”
– fogalmaztak.
A valós ráfordítások aránya érezhetően csökkent tavaly
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján tavaly 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ezzel szemben a kormány beszámolója szerint az állam oktatásra fordított kiadásai tavaly 2901 milliárd forintra emelkedtek, ami nominálisan (névlegesen, papíron létezően – a szerk.) 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor az Európa-rekorder hazai infláció miatt
a tényleges ráfordítások reálértéke egy év alatt 5,6 százalékkal csökkent.
Az egészségügy pedig még ennél is súlyosabb helyzetbe került: 2022-ben az államháztartás egészségügyi kiadásai 3236 milliárd forintot tettek ki, ami tavaly 3554 milliárd forintra nőtt. A kormány közlése szerint ez 9,8 százalékos „emelkedés”, azonban az infláció figyelembevételével a reálértékben 7,8 százalékos csökkenés történt, amely szintén drasztikus megszorításnak minősíthető.
Az Orbán-kormány a fűnyírónyelv érvényesítésével szívatta a lakosságot a megszorítások érvényesítésével
A rendvédelmi kiadások sem maradtak érintetlenek: a 3,2 százalékos nominális elvonás inflációval korrigálva 21 százalékos csökkenést eredményezett egy év alatt (!). Az elmúlt két év során a rendőrség finanszírozása súlyosan megcsappant, amit az is jelez, hogy nyár végére közel 30 milliárd forintos lejárt tartozást halmoztak fel a beszállítók felé. Ezért a kormánynak „rendkívüli konszolidációval” kellett „segítenie” a rendvédelmi szerveket, hasonlóan a kórházakhoz.
Mindez pedig rávilágít arra, hogy a kiadások „fűnyíróelv” mentén történt csökkentése csupán rövid távú megoldás a költségvetési hiány kezelésére, a felhalmozódott tartozásokat végül rendezni kell. Ez azonban mindig nagyobb terhet jelent, mint a fegyelmezett költségvetési tervezés és gazdálkodás – jelezték.
Forrás: Népszava
Mint ismertették, az Orbán-kormány nem kizárólag a lakosságra tolta a terheket. Az azonban kétségtelen, hogy az emberek szép számmal kaptak újabb sarcokat a nyakukba. Az egyházi támogatások például – nominálisan – egyetlen év alatt 19 százalékkal csökkentek, míg az állami bürokrácia működtetése 3465 milliárd forintot emésztett fel 2023-ban, ami nominálisan 6,4, reálértéken 24 százalékos csökkenést jelent, amelyet szintén drasztikusnak minősítettek.
Magyarország az EU legdrágábban működő tagállama
Tudatták, hogy 2023-ban a magyar állam működésére – beleértve a rendvédelmet, a honvédelmet és az önkormányzati alrendszert – a kabinet összesen 6119 milliárd forintot költött. Ez az összeg a bruttó hazai termék (GDP) 8,1 százalékát teszi ki, amely
az Európai Unió legdrágábban működő államává teszi Magyarországot (!).
A 2019–2022-es átlagolt adatok szerint az uniós kormányok átlagosan GDP-jük 5,9 százalékát fordították állami feladatokra. Jelezték, hogy a hazaihoz hasonlóan magas költségekkel működtetett államot Finnország (8,1 százalék) és Olaszország (8 százalék). A régióban a magyar állam működési költségei különösen kiemelkedőek: Szlovákiában a GDP 5,3 százaléka ment hasonló jellegű kiadásokra, amivel ők állnak a második helyen.
A magyar állam költései két további területen is kiugróan magasak. A gazdasági támogatások, valamint a szabadidős, kulturális, hitéleti támogatások terén érvényesül a túlköltekezés. Az utóbbi területre szánt költések leginkább a jelentős sport- és egyházi támogatásoknak köszönhetően ugrottak meg.
Ezzel szemben Magyarországon az egészségügyre 2022-ben a GDP mindössze 4,7 százaléka jutott, amely az EU-s országokat tekintve
csak az utolsó helyre lett elegendő
– ez pedig nem értékelhető kormányzati teljesítménynek, sokkal inkább szégyennek, kudarcnak. Az EU-tagállamok átlagosan a GDP-jük 7,7 százalékát költik egészségügyre, vagyis 3 százalékponttal többet, mint a magyar kormány.
Hiába hatalmas a pazarlás, ha a lakosság közbe elszegényedik
Ahhoz, hogy Magyarország ezt a különbséget behozza, 2022-es GDP-vel számolva 2250 milliárd forinttal többet kellett volna egészségügyre költeni. Ez azonban jelenleg lehetetlen vállalásnak tűnik. Amennyiben esetleg mégis sikerülne javítani az államháztartási gazdálkodást és csökkenteni a kamatkiadásokat, úgy érdemben lehetne növelni az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadásokat is.
Az oktatás szintén az a terület, amelyet az Orbán-kormány közel másfél évtizede módszeresen lezülleszt. A kormány saját adatai szerint is 2022-ben a GDP 3,9 százalékát fordította közoktatásra, a bölcsődétől az egyetemekig. Ezzel szemben az uniós átlag 4,9 százalék, ami azt jelenti, hogy
tavaly mintegy 750 milliárd forint hiányzott az oktatás költségvetéséből
az EU-s átlag eléréséhez.
A 2023-as zárszámadási törvény tervezete szerint a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda 18,1 milliárd forinttal többet költhetett kormányzati kommunikációra és konzultációra propagandára, valamint 35,5 milliárd forinttal többet költhetett rendezvényekre az eredeti előirányzatnál – írták.
