Más okok is vannak a közel-keleti háborún kívül.
Megírtuk, hogy a minap már 400,84 forintba került egy euró a bankközi devizapiacon. Érdemes lehet megjegyezni azt is, hogy fél éve nem volt példa a magyar fizetőeszköz ilyen mértékű romlására.
A kancelláriaminiszter szerint a kormánynak nincs árfolyamcélja, a stabil árfolyam lenne a kedvező
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget irányító miniszter a kormányinfón kapott kérdést arra vonatkozóan, hogy esetleg van-e a kormányzatnak bármilyen eszköze vagy terve arra, hogy stabilizálni tudják a forint árfolyamát, hogy az lekerülhessen végre a hullámvasútról.
A miniszter a kérdésre válaszul közölte: az árfolyam és a kamat szerinte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatáskörébe tartozik, ráadásul – mondta – most „egyértelmű, hogy külgazdasági okai vannak a forint gyengülésének”. Gulyás állította: a forint újabb gyengülése kizárólag a közel-keleti háború miatt van. Megjegyezzük, korábban az ukrajnai háborúval indokolták a forint romlását.
Gulyás azt mondta, a kormánynak semmilyen árfolyamcélja nincsen, ugyanakkor – tette hozzá a miniszter – annak ő nagyon nem örül, ha túl nagy a volatilitása (az ármozgások mértéke és gyorsasága) a forintárfolyamnak,
a gazdaság számára ugyanis a stabil árfolyam a kedvező
– állapította meg Gulyás Gergely a kormányinfón.
Nem csak a közel-keleti háború miatt gyengült a forint
„Messze nem csak a közel-keleti helyzet éleződése, a harcok eszkalációja miatt zuhant be a héten forint,
nálunk jelentős szerepet játszik ebben a kedvezőtlen folyamatban a hazai gazdaság állapota és a rossz kilátások,
közte az államadósság további jelentős növekedésének a rizikója”
– mutatott rá a hírklikk.hu-nak Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke.
Hozzátette: az sem nem véletlen, hogy Orbán Viktor a múlt héten arról beszélt, hogy az adósságplafon a GDP 90 százaléka, onnan ugyanis már adósságcsapdába kerül az ország. Ez pedig azt jelzi, hogy a GDP mintegy 15 százalékának megfelelő újabb hitelfelvételekben gondolkodik.
Orbán kényszerhelyzetbe került
„Orbán ugyanis kényszerhelyzetben van: beruházásokat kell kreálnia, élénkítenie kell a gazdaságot, a lakosságnak plusz pénzeket kell osztogatni és egy csomó forrást biztosítani a NER-es vállalkozói körnek,
hogy ne pártoljanak el tőle”
– közölte a közgazdász, megjegyezve: mindez messze nem segíti a forint árfolyamának javulását. Vagyis a forint gyengülése mögött bőven állhatnak kormányzati érdekek is, illetve Orbán félelmei attól, hogy saját emberei majd elárulják.
A miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott:
„A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, de a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, és a következő csaták megvívására készül. Igaz lehet, akinek halálhírét keltik, az sokáig él.”
Azonban a helyzet – a kormányfő állításaival ellentétben – koránt sem kedvező: nem alakulnak kedvezően a gazdasági mutatók és egyébként sorra érkeznek is a rossz hírek a magyar gazdaságról. A legfrissebb ilyen például, hogy már a kormány is azzal számol, hogy bő 500 milliárd forinttal nagyobb lesz a már eleve megemelt költségvetési hiány az ide évben – hívták fel a figyelmet.
Kapcsolódó: FRISS: Meglékelték a költségvetést, 70 milliárd forint sorsáról döntött az éjjel Orbán
Több lényeges elem is szerepet játszik a forint gyengülésében
Mellár Tamás több jelentős tényezőt is említett állításainak alátámasztására: az egyik az államháztartási hiánycél felemelése, ha ugyanis az államháztartási hiány nagyobb lesz a már eleve megemelt 4,5 százalékosnál, az automatikusan gyengíti a forintot.
Másik okként jelölte meg azt, amiről Orbán is beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A miniszterelnök két fontos dolgot említett: az egyik, hogy – szavai szerint – „semleges gazdaságpolitikára van szükségünk, kelet felé kell nyitnunk, Kínától és a közel-keleti országoktól kell felvenni azokat az újabb hiteleket, amelyekre a növekedéshez van szükség”. A közgazdász ezzel kapcsolatban elmondta, mindez abba az irányba mutat, hogy
az adósságállomány romlani fog, ami szintén gyengíti a forintot.
Hitelekkel adósítaná el Magyarországot Orbán „szuverén” kormánya
Felidézték, Orbán arról is beszélt, hogy egy országban a GDP-arányos adósságnak nem szabadna meghaladnia a 90 százalékot, az szerinte ugyanis már adósságcsapdát jelent, amelyből nem nagyon lehet kijönni. Mellár Tamás jelezte, jelenleg 75-76 százalékos a GDP-arányos adósság. Szerinte Orbán a fenti kijelentéseivel nyugtatni akart, azt üzenve, hogy ugyan majd jelentős hiteleket veszünk fel, de még ha a GDP-hez képest 15 százalékos nagyságban is tesszük ezt, az még belefér. Mellár szerint biztos, hogy az Orbán-kormány újabb (többlet)hiteleket akar felvenni, azaz
többletadósságot akar generálni, mégpedig magasabbat, mint a 2008-as válság idején.
„Ezentúl nem igazából látszik a gazdasági növekedés, hiszen az orbáni »csoda-gazdaságpolitika« elvben pozitív eleme, a jármű- és akkumulátorgyártás immár több hónap óta nem működik, holott a kormány mindent erre tett rá.
Plusz úgy tűnik, hogy nem is fog beindulni az iparnak ez a két szegmense. Mindebből következik, hogy nem látni, miként tudják megtermelni majd az importot fedező exportalapot,
de ha az export gyengül az importtal szemben, akkor leértékelődik a hazai valuta”
– részletezte Mellár Tamás, közölve, hogy ez az egész folyamat tartósnak látszik.
„Látszik tehát, hogy a forint már akkor sem fog jelentősen visszaerősödni, ha a világpolitikai helyzet stabilizálódna és a háborús feszültség enyhülne”
– jelentette ki.
Mellár szerint fontos tényező az is, hogy az adósság utáni kamatterhek már most meghaladják a GDP 4 százalékát, amikor a kormány megemelte a pénzforgalmi hiányt, amelyet részben a kamatfizetési kötelezettség indokolt. Azt egyelőre nem tudni, mennyi pénzt akarnak és tudnak szétosztani a választások előtt, de kizárni nem lehet – mondta Mellár.
Mint rámutatott, Orbán nehéz helyzetben van: 2026-ban választások lesznek, gazdasági élénkítésre lenne szükség, de nincs rá elég pénz. Ezért újabb hitelek felvétele válik elkerülhetetlenné, amely a forint további romlását fogja előidézni. A források biztosítása azért „lényeges”, hogy Orbán állami megrendelésekkel tömhesse ki a politikai rendszerét támogató NER-es vállalkozói kört, így pedig mindenképpen hitelre van szüksége, még ha kedvezőtlen feltételekkel is.
Eközben a hazai belpolitikai színtér is jelentős változásokon ment keresztül, amely váratlan kihívások elé állította az Orbán Viktor által „felépített” rendszert.
„Ez kényszeríti Orbánt arra, hogy beruházásokat hozzon létre, gazdaságélénkítő intézkedéseket hozzon, a lakosság számára plusz pénzeket osszon ki, és biztosítsa a forrásokat a NER-es vállalkozóknak, hogy ne pártoljanak el tőle”
– hívta fel a figyelmet Mellár Tamás, aki azt is jelezte, hogy mindennek inflációs következményei is lesznek, amelyekkel újból számolnia kell a lakosságnak.
Kapcsolódó:
Komoly baj van: Gulyás Gergely meghökkentő magyarázatot adott a 400 forint feletti euróra
