Elsőfokon 13 év fegyházat kapott Tarsoly Csaba.
A Quaestor-ügy 2015-ben pattant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. éveken keresztül fiktív kötvényeket bocsátott ki ügyfeleinek közel 150 milliárd forint értékben, mert eladósodott és nem tudta visszafizetni a kölcsönöket. Az ügynek több mint 30 ezer károsultja volt.
Az ügyletet éveken át folytatták úgy, hogy pontosan tisztában volt a cég vezetése azzal, hogy a Quaestor fizetésképtelen. A végső bedőlést a vádirat szerint végül a Quaestor-kötvények „fokozott visszaváltási hulláma” okozta – emlékeztetett a portfolio.hu.
A Quaestor vezetője Tarsoly Csaba volt.
8 év után végre van ítélet
A per évek óta húzódik, hétfőn végre ítélet született.
Tarsoly Csabát 13 év fegyházbüntetésre ítélte
első fokon a Fővárosi Törvényszék és elrendelte őrizetbe vételét. Tarsoly Csabát emellett tíz évre a közügyektől is eltiltották. Bűnösnek találták bűnszervezetben elkövetett csalásban, sikkasztásban, közokirat-hamisításban is.
Mayer Zsolt harmadrendű vádlott 16 évet kapott, az ő őrizetbe vételét is elrendelték.
„Tarsoly Csaba, a Quaestor-per elsőrendű vádlottja és a cégcsoport korábbi vezetője a vád szerint tíz társával együtt összesen
77 milliárd forint kárt okozott ügyfeleiknek”
– írta a Telex.
Az ügy másodrendű vádlottját, Tarsolyné Rónaszéki Erikát (Tarsoly Csaba feleségét) és Kárpáti Péter negyedrendű vádlottat is felmentette a bíróság – írta a hvg.hu.
Szijjártó Péter is kapcsolatban volt Tarsoly Csaba Quaestor-vezérrel
Tarsoly vallomásából korábban kiderült, hogy Szijjártó kereste meg az orosz vízumgyár ötletével.
Tarsoly Csaba az ellene folyó per egyik tárgyalásán beszélt arról, hogy a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein az is szóba került: Azerbajdzsánban, Egyiptomban és Fehéroroszországban is létesítenek hasonló központot, erről a 444 számolt be 2017 februárjában.
„Engem Szijjártó úr keresett meg, hogy kiszerveznék a vízumkiadást, hogy ne a követségen döntsék el, ki kaphat. Ez egy negyvenablakos központ lett, 15 eurót kerestünk vízumonként. Ez az orosz kereskedőház része lett volna”
– idézte a lap a Quaestor-ügy fővádlottját.
(MTI-fotó)
Arról pedig az Index számolt be, hogy a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán több ezer schengeni vízumot adtak el olyan orosz állampolgároknak, akikről valójában azt sem tudták, kicsodák. A külügyi tárca 2013-as belső vizsgálata szerint „tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgárok” kapták meg a vízumot
„minden látható, dokumentált ellenőrzés nélkül”, köztük prostituáltak is.
A dokumentum szerint a konzulokkal szemben „rendszeres volt a tisztességtelen befolyásszerzés, nyomásgyakorlás, akár fenyegetés”. Az állam ráadásul lemondott a vízumbevételekről is.
Szijjártó és Tarsoly 2014 novemberében – néhány hónappal a Quaestor bukása előtt – nyitotta meg a moszkvai vízumközpontot. A brókercégnél lefoglalt belső levelezés szerint negyvenöt fős létszámmal és igen zsíros haszonkulccsal terveztek: a 90 millió forintos beruházással évi 400 milliós tiszta nyereséget értek volna el egy 2014-es belső számítás szerint.
Tiborcz és Mészáros is feltűnt a Quaestor ingatlanjai körül
Megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc és Tiborcz István mindössze 80 millió forintból szereztek meg egy több mint 3 és fél milliárd forintot érő szállodát, amely a Quaestor-cégek tulajdonában állt.
A miniszterelnök veje és gyerekkori barátja 2 milliárdos árverési költséggel csaptak le a 3 és fél milliárdot érő mátraházi Lifestyle Hotelre, de még ezt a 2 milliárdot sem kellett kifizetniük. Ennek oka, hogy egy 2 milliárdos banki követelést adtak cserébe, amit korábban 80 millió forintért vettek.
Így lett Mészáros Lőrincnek és Tiborcz Istvánnak 80 millió forintért egy több mint 3 és fél milliárdot érő szállodája, és így lettek a Quaestor-károsultak szegényebbek ezzel a 3 és fél milliárddal.
Dobrev Klára akkor azt mondta:
„Nem elég, hogy az egyik Quaestor-szálloda bűnügyi zár alatt került Mészároshoz, majd Tiborczhoz, most még az is kiderült, hogy a kisbefektetők kártalanítása helyett Orbán veje és legjobb barátja milliárdokkal gazdagodott az üzleten.”
Tarsoly Csaba tele volt fideszes kapcsolatokkal, Szijjártó is közéjük tartozott
Miután 2015-ben összeomlott a Quaestor, elkezdődött a nyomozás, amelynek aktáit „befújta a szél” a szerkesztőség ablakán. Kasnyik Márton ezután a G7 gazdasági portál cikksorozatában dolgozta fel a nyomozati anyagot, amelyből később tényfeltáró könyvet is írt.
Köztudott, hogy a Quaestor jó kapcsolatot ápolt politikai szereplőkkel. Csak találgatni lehet viszont arról, hogy milyen tartalmú telefonbeszélgetéseket folytatott Tarsoly politikusokkal a Quaestor összeomlása előtti egy évben.
Tarsoly híváslistáján ugyanis számos fideszes vagy a Fideszhez köthető név szerepel.
Szijjártó Péter külügyminiszter
és Borkai Zsolt győri polgármesteré mellett Papcsák Ferencé, Bánki Eriké, Demeter Erviné, Tállai Andrásé, továbbá Rogán Antal ügyvédjéé, Kosik Kristófé, és még számos figuráé a Fidesz első és második vonalából – írta Kasnyik a könyvében.
