Vadai Ágnes feljelentése nyomán valami megmozdult, a NER cölöpei kerültek veszélybe.
Elindult a nyomozás a Rogán-féle Kommunikációs Hivatal Balásy Gyula cégeivel kötött szerződései ügyében Vadai Ágnes és az Integritás Hatóság beadványai nyomán.
Tíz éve, 2014 őszén hozták létre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), amely az Orbán-kormány kommunikációt központosító intézménye. Minden állami szerv csak ezen keresztül végezhet akár rendezvényszervezési, akár kommunikációs feladatot. A hivatal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.
Az elmúlt években gyanúsan sok megbízást kaptak az NKOH-tól Balásy Gyula cégei. Ezért Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője és frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez. 2024 áprilisában azt kérdezte, „Vizsgálja az ügyészség, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak
milyen szerepe van abban, hogy Balásy Gyula cégei sokak szerint túlárazott közbeszerzésekkel nyertek?”
címmel.
Ezermilliárdot kaszált Balásy
Kérdésében felidézte, hogy az elérhető adatok alapján a G7 portál arra jutott, hogy a 2015 és 2023 között a megkötött szerződések értékének 73 százaléka Balásy Gyula cégeihez (a Lounge Design és a New Land Media) köthető,
ez összegszerűen csaknem 1000 milliárd forintot jelent.
„Összesen 610 milliárd forint árbevétel olvasható ki a vállalati beszámolókból 2015 és 2022 között, míg a közbeszerzési adatok alapján 894 milliárd forint közbeszerzést nyertek el a cégek”
– írták.
A portál azt is összegezte, hogy a NKOH összesen 1360 milliárd forint értékben kötött szerződéseket ebben az időszakban, ami a fele a teljes hazai kommunikációs iparágnak.
Polt feljelentésként értékelte Vadai Ágnes kérdését, a NER legfontosabb csatolt intézményei ellen indulhatott volna nyomozás
A képviselő kérdését Polt Péter a szokásos módon feljelentésként értékelte, és továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRNNI) részére.
A KRNNI viszont
elutasította a feljelentést.
Szerintük „nem merült fel adat arra, hogy a versenytársak versenykorlátozó összehangolt magatartást fejtettek ki, és a feljelentés egyéb bűncselekmény elkövetésére utaló adatot sem tartalmazott„. Csak annyit tudtam megállapítani, hogy a furcsa szerződéseket keretmegállapodás keretében kötötték meg.
Ez szerintük önmagában nem indokolta a nyomozás elrendelését, mivel sem a médiahír sem a feljelentés szerintük nem tartalmazott arra adatot, hogy ezt „bűnös magatartás tanúsításával érték volna el” – írták.
A képviselőnek ezután már nem is volt további jogi lehetősége fellebbezésre, ám mégis lett eredménye a beadványának.
Az Integritás Hatóság ezután nyomozás elrendelését kérte
Integritás Hatóság (Hatóság) ugyanis 2024 július elején azonban indítványt nyújtott be, amelyben a feljelentés elutasításának hatályon kívül helyezését és
nyomozás elrendelését kérte.
Szerintük ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretszerződései alapján kötött szerződések és azok kifizetései követhetetlenek. Az egyedi szerződések miatt pedig akár a keretösszegnél több is elkölthető. Ők is hivatkoznak rá, hogy Balásy Gyula cégei 2022. évi árbevétele 186 milliárd forint volt 26 milliárd forint adózott eredménnyel – írta a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség Gazdasági Bűnügyek Részlege Vadai Ágnesnek küldött tájékoztató levelében.
Nagyobb a nyereségük is a NER-hez kötődő Balásy-cégeknek, Vadai számára is ez szúrt szemet
Felhívták a figyelmet, hogy Balásy cégeinek ráadásul a szektor meghatározó szereplőihez képest – a kilenc legnagyobb konkurens gazdasági társaságot figyelembe véve –
„bevételeikből kétszer annyi marad meg nyereségként, mint ami a szegmensben szokásosnak tekinthető”.
Az Integritás Hatóság értékelése szerint felmerül a kérdés, hogy az NKOH működése mennyire költséghatékony, ha bizonyos szerződések esetében a piaci árakhoz képest
a túlárazás lehetősége is felmerül.
Azt a kérdést is felteszik, hogy mi az oka az említett cégek visszatérő nyertességének, vagyis a központi beszerző szerv milyen kiválasztási és szerződéskötési feltételeket alkalmazott, amivel monopolizált helyzetet teremthetett. Ennek révén ugyanis az ajánlattevő a piaci árnál magasabb összegű árajánlatot nyújthat be, akár egyedüliként megfelelve az alkalmassági feltételeknek.
Szerintük márpedig olyan körülményeket alakítottak ki, amelyekkel összehangolt magatartást tanúsíthatnak vagy az ajánlati árakról tiltott megállapodásokat köthessenek. Emellett
hűtlen kezelés gyanúja is fennállhat.
Mégis nyomozást indított az ügyészség
Az ügyészség tehát elindította a nyomozást a Balásy-cégek NKOH-os szerződéseivel kapcsolatban. A két feljelentések nyomán két különböző vizsgálat indult a vállalatok ellen:
- Az Integritás Hatóság feljelentése nyomán a versenyt korlátozó megállapodás gyanújával. Ennek oka, hogy a szerződések értékének meghatározó része Balásy Gyula cégeihez köthető úgy, hogy az átlagnál magasabb profitrátával dolgoznak.
- Vadai Ágnes feljelentése alapján pedig azért vizsgálódnak, mert a kifogásolt szerződések „túlárazottak” voltak, ezért hűtlen kezelés gyanújával is eljárást folytatnak.
