Tuzson Bence számára egy rakás kérés érkezett megfigyelés érdekében.
2024-ben havonta átlagosan 110 titkos megfigyelési kérelem érkezett az igazságügyi miniszterhez, Tuzson Bencéhez.
Nem tudni, hogy a miniszter hányat hagyott jóvá
Nem hozzák nyilvánosságra, hogy Tuzson Bence hány kérelemnek adott helyt.
Az idei év első felében meghaladta a havi százat az igazságügyi miniszter asztalára kerülő titkos információgyűjtést célzó kérelmek száma. Ezek mind
nemzetbiztonsági célból javasolták valaki megfigyelését.
Ebbe beletartozik lakásának, autójának átkutatása, telefonjának vagy találkozóinak lehallgatása, leveleinek elolvasása, az otthonában történtek rögzítése – írta meg a hvg.hu.
Az állampolgárok alapos és titkos megfigyelése sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.
Az Igazságügyi Minisztériumnak a portál közérdekű adatigénylésére adott válasza szerint az év első hat hónapjában összesen 658 ilyen előterjesztés érkezett Tuzson Bencéhez.
2023-ban összesen 1400, vagyis havi 116 akta futott be.
Tuzson Bence dönthet a megfigyelés elrendeléséről
A nemzetbiztonsági céllal végzett titkos információgyűjtés külső engedélyhez kötött,
csak miniszteri engedéllyel folytatható. Teljesen más kategóriába tartozik a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés. Abban az esetben egy bíró a külső kontroll, azaz az engedélyező. Emellett
a titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is,
de ezt a típusút elég „házon belül” jóváhagyatni.
A titkosszolgálatok „belső engedélyezésű” információgyűjtéséről nem érhető el nyilvános adat. A bűnüldözési célú bíró által jóváhagyott megfigyelést tavaly havi átlagban 11-szer rendelték el.
A „nemzetbiztonsági” céllal végzett megfigyelés a leggyakoribb
Ennél tehát tízszer több volt idén a miniszteri engedélyezést igénylő kérelem.
Azonban épp ezekről, a legkomolyabb megfigyelésekről nem adnak ki semmilyen információt,
még a jóváhagyott kérelmek számát sem közlik.
Ez azért is aggályos, mert az igazságügyi miniszter által elrendelt nemzetbiztonsági célú megfigyelés esetében a határok meglehetősen tágak. Itt elég indok egy terrorcselekmény megakadályozása, illetve „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése”.
Az utóbbi kategóriába pedig sok minden belefér.
A Pegasus-ügy kavarta fel az állóvizet
A 2021-ben kirobbant Pegasus-botrányban később kiderült, hogy a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések egy részét
a jogszerűségét illetően elég sok bírálatot kapott Pegasus-kémprogrammal végezték el.
Ami igazán megdöbbentő, hogy ezek egy részét nem is Varga Judit akkori tárcavezető, hanem a jelenleg vádlottként a bíróság előtt álló Völner Pál akkori igazságügyi államtitkár írta alá.
A speciális információgyűjtés nevében is benne van, hogy titkos, így szükségszerű, hogy a keletkezett adatok is titkosak. Sőt, már
a minisztériumba érkezett kérelem is minősített adat.
Azaz nem lehet tudni semmit egy-egy kérelem konkrét tartalmáról, az abban érintett személyről, a későbbi eredményről.
Ez érthető is, az azonban kevésbé megmagyarázható, hogy egy számadatot miért titkosítanak.
