László András EP-képviselő szép fizetést kap a Megafontól.
Az Európai Parlamentben (EP) leadott összeférhetetlenségi nyilatkozatból derül fény László András megafonos fizetésére – írta meg kedden a telex.hu.
Szépen keresett a Megafonnál is a fideszes László András
Akad olyan magyar az Európai Parlamentben, aki majdnem 4,5 millió forint mellékjövedelemmel számol. Ám több fideszes és ellenzéki politikus sem vallott be jövedelmet a képviselői juttatásai mellé az összeférhetetlenségi nyilatkozatában.
A magánérdekeltségekről szóló nyilatkozatoknak többek között az a céljuk, hogy kiderüljön:
- a képviselők mivel foglalkoztak a parlamenti feladataik megkezdését megelőző három évben.
- Milyen szervezetekben (például egyesületekben) voltak tagok és ezekből mennyi jövedelmet szereztek.
- Milyen tevékenységből van még mindig jövedelmük és mennyi (ha legalább ötezer eurót keresnek).
- És milyen „vállalatban vagy társulásban fennálló tulajdonrészük” van, ami „befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre”.
László András 1,2-1,2 milliót kapott a Megafontól és a Fidesztől
László András az első EP-ciklusát kezdte meg, ám úgy tűnik, eddig sem szűkölködött. Bőven hét számjegyű jövedelmet szerzett a korábbi pozícióiból. A Megafon Inkubátor Központnál havi 1,2 millió forintot keresett – annyit, mint amennyit a Fidesztől kapott.
Mellette az Országgyűlés Hivatalától jött be 850 ezer forint havonta. Valamint kicsit több, mint 110 ezer forint a XI. kerületi önkormányzattól külső bizottsági tagságra. Képviselőként már csak ez utóbbit írta be a nyilatkozatába.
A Fidesz és a Transparency International is kritikával illette az EP rendszerét
A kifejezetten „magánérdekeltségekről” szóló dokumentumokban nem kell annyi adatot megjeleníteni, mint a magyar országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozataiban. Az ingatlanokról például nem kell beszámolni.
A Fidesz 2022-ben az EP-éhez hasonló rendszert próbált bevezetni, de ezt uniós nyomásra elvetették. Később javasolták a magyar minta átvételét, és kritizálták az EP rendszerét.
Problémásnak látja a helyzetet a Transparency International is.
Egy májusi jelentésében arra figyelmeztetett: az EP-képviselők kevés felügyelet mellett vállalhatnak mellékállásokat. Akár
cégek is alkalmazhatják őket, miközben uniós jogszabályokon dolgoznak.
A rendszer ahhoz sem bizonyult elég szigorúnak, hogy megakadályozza: a gyanú szerint külföldi országok kenőpénzért szerezhessenek befolyást. 2022-ben robbant ki a Katargate, idén pedig
felmerült, hogy Oroszország EP-képviselőket pénzelhetett.
Beszámoltunk arról, hogy 2022 decemberében vizsgálati fogságba helyezték Eva Kaili görög szocialista EP-képviselőt, az Európai Parlament alelnökét, valamint három további gyanúsítottat. Mindannyiukat egy Katarral kapcsolatos korrupciós ügyben helyeztek előzetes letartóztatásba.
A korábban műsorvezetőként dolgozó Kailinál egy házkutatás során 600 ezer eurót találtak.
A botrányok miatt a képviselők szigorítottak. Így például a nyilatkozatokban már nem csak jövedelmi kategóriákat jelölnek, mint 2019-ben, hanem pontos összeget kell beírni.
