Megfordíthatatlannak látszik az elmúlt évek tendenciája, a bolti bezárások sok gondot okoznak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 második félévében
több mint 4000 bolt zárt be országosan.
A legnagyobb bezárási hullám Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt. A folyamat felgyorsulni látszik, 2022-ben egész évben közel 5000-rel csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.
A változásokat 2022-ben mi is összefoglaltuk, erről >>ITT<< olvashatsz.
A KSH adatai a boltok számáról sajnos magukért beszélnek:
Belkereskedelmi egységek száma az adott időszakban. Forrás: KSH
Több ok is húzódik a bolti bezárások mögött
Az elmúlt években rekordmagasra szökő infláció, a munkáltatói járulékterhek növekedése, a fizetéseket sújtó nagy adóterhek, a minimálbér 20 százalékos emelkedése – amit sok kisbolttulajdonos nem tudott kifizetni alkalmazottainak – mind az okok közé sorolható.
Az energiaárak drasztikus emelkedése – ami még azt állami intézményeket is megviselte – sok boltot taszított csődbe vagy csődközeli helyzetbe. Mindezek mellett a fogyasztás és a vásárlóerő is visszaesett. Látszik, hogy a legtöbb ember spórol, ahol tud, egyre kevesebbet vásárolnak.
Krisán Lászlót, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Kereskedelmi Tagozatának elnökét kérdezte a kialakult helyzetről a pénzcentrum.hu. Elmondta, hogy a
Covid-járvány ideje alatt jelentősen megváltoztak a vásárlási szokások,
így nem csupán az élelmiszer-kereskedelemben, hanem a ruházati cikkek árusításában és más ágazatokban is megfigyelhető a markáns visszaesés. Kiemelte, hogy a vállalkozások kiadásai jelentősen megemelkedtek, ez pedig nehézséget okoz a kisebb boltok számára. Akik valami egyedit tudnak ajánlani vásárlóiknak, előnybe kerülnek, a többiek lemaradnak – összegezte a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke.
Véleménye szerint vissza kellene szorítani a bezárási hullámot, ehhez szoros együttműködés kell a boltok és az állam között. Az állam szerepét külön kiemelte. Szerinte,
„az állam adókedvezményekkel segíthet a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy csökkentsék költségeiket és növeljék versenyképességüket, illetve pénzügyi támogatások, pályázatok és hitelprogramok révén támogathatja a szektort, különösen a kisebb vállalkozásokat”
– idézte szavait a hírportál.
A plázákban sem jobb a helyzet, két kivétellel
Gyalay-Korpos Gyula, a Plázaszövetség elnöke elmondta a penzcentrum.hu megkeresésére, hogy a plázákban is egyre több bolt zár be. Ez igaz Budapesten ugyanúgy, mint más vidéki nagyvárosokban. Budapesten a világmárkák képeznek kivételt, hisz sok turista vásárolja meg azokat magyarországi bevásárlóközpontokban, így ezeknél nincs visszaesés.
Érdekes, hogy vidéken két helyen nem esett vissza a plázák forgalma, mégpedig
Győrben és Kecskeméten.
Ezt Gyalay-Korpos azzal magyarázza, hogy ebben a két városban létesültek a nagy autógyárak. Így létrejött egy olyan vásárlói réteg, amely megengedheti magának, hogy gyakran látogasson a plázákba.
Vészhelyzetben a vidéki kis élelmiszerboltok
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta a lap megkeresésére, hogy az élelmiszerboltok vannak a legnehezebb helyzetben. Az elmúlt évtizedben ezeknek a boltoknak a száma negyedével csökkent. Kiemelte azt is, hogy a bezárt boltok jelentős része volt magánkézben, közöttük sokan önálló családi vállalkozásként üzemeltette a boltot.
„A csökkenés nagyrészt az alacsony lélekszámú településeken kritikus,
e tendencia megállítására ágazati szintű szakpolitika kidolgozása lenne szükséges
megvizsgálva például a kisboltok életben maradását biztosító támogatási rendszer kiterjesztését vagy automata boltok telepítésének lehetőségét”
– zárta gondolatait a főtitkár
Hornyák József, a Portfolio elemzője a lap kérdésére elmondta, hogy a vidéki kisboltok közül is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legsúlyosabb a helyzet, viszont Budapesten is megfigyelhető, hogy egyre több vásárló az olcsóbb termékeket keresik.
„A fogyasztói szokások változását felgyorsította az extrém mértékű infláció, a reálbérek visszaesése, amelynek következtében tavaly csökkent a kiskereskedelmi forgalom is. A vásárlók továbbra is igyekezhetnek majd előnyben részesíteni a kedvezőbb árat kínáló üzleteket, annak ellenére is, hogy idén már növekszik a reálbér. Az élelmiszerek árszintje Magyarországon ugyanis elérte az EU-s átlagot, ami
a lakosság nagy részének kifejezetten nagy terhet jelent”
– mondta el az elemző.
(Kiemelt képünk illusztráció)
