A KSH az ipar kapcsán közölt friss adatokat.
Májusban az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásban. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok (figyelembe véve a munkanapok számát, szökőnapot – a szerk.) alapján májusban az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt az áprilisinál.
Az ipari export volumene májusban 10,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 16,6, a 12 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 33 százalékkal esett vissza. Az ipar belföldi értékesítése 0,5, a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 18,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,3 százalékkal nőtt.
Mi a helyzet a járműgyártással?
A feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő legnagyobb súlyú járműgyártás volumene 14,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 18,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása
10,3 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparon belül 10 százalékos súlyú villamos berendezések gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 18,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártás volumene 32, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásé 12 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelés 9,6 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás 4,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártás 23 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 1 százalékkal nőtt.
A KSH jelentése szerint a feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.
A legnagyobb – 23 százalékos – súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. További kilenc alágazatban 0,7 és 23 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő, a legkevésbé az egyéb élelmiszer gyártásában.
Valaki azonban kilógott a sorból a KSH jelentése szerint, amelyben az ipar játszott főszerepet
Mindössze egy alágazatban volt kisebb a kibocsátás az egy évvel azelőttinél: a csekély súlyú dohánytermék gyártásban, 15,3 százalékkal.
Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása májusban 7,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Ez elsősorban a külpiaci eladások visszaesése miatt történt, miközben a hazai eladások bővültek – írták.
Kitértek arra is, hogy a két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,1 százalékkal nagyobb, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,9 százalékkal kisebb volt a tavaly májusinál.
Az előző havi csökkenés után a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt.
Az ipari termelés Dél-Dunántúlon (5,7 százalékkal) és Észak-Alföldön (0,6 százalékkal) nőtt. A többi régióban 0,7 és 12,2 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak. A legnagyobb mértékűt Dél-Alföldön.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 16,6 százalékkal kisebb volt a tavaly májusinál. Az új belföldi rendelések 8,3, az új exportrendelések 18 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány május végén 24 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte a KSH.
Január-májusban az ipari termelés 2,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,5, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,3 százalékkal csökkent – tette hozzá a hivatal.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 9 százalékkal a gépek, gépi berendezések gyártásában.
A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 5,1 százalékkal csökkent.
Két alágban nőtt a termelés volumene, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában 8, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 0,8 százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Áprilisban sem volt rózsás a helyzet, az ipar kapcsán lehangoló híreket közölt a KSH
2024 áprilisában az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozta, hogy abban a hónapban idén hárommal több munkanap volt, mint tavaly áprilisban. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 márciusához mérten 0,7 százalékkal mérséklődött – részletezték.
Az ipari termelés az év első négy hónapjában 1,7 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Mellesleg márciusban is csökkenést mértek. Abban a hónapban az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
(MTI/Nyugati Fény)
Kapcsolódó:
Itt a rémálom: Úgy kilőttek az árak, hogy még a KSH sem tudta szépíteni a tényeket
