Lehullt a lepel a Szijjártóék által tervezett legnagyobb akkumulátorgyárról.
Robbant a bomba: Tordai Bence kiderítette, hogy a CATL-nél is nagyobb akkumulátorgyárat akarnak felhúzni Szijjártó Péterék, azonban akadt egy kis „bökkenő”.
Szijjártóék a CALT-nél is nagyobb akkumulátorgyárat építenének
A független országgyűlési képviselő a közösségi médiában mutatta meg a legújabb mutyit: a nyergesújfalui akkumulátorgyárnak a hivatal szerint nem biztos, hogy kell környezethasználati engedély. Pedig az LG Magyarország legnagyobb akkumulátorgyárát akarja felépíteni.
Kétszer akkora vízfelhasználással, mint a gödi Samsung-gyár.
Tordai Bence Facebook-bejegyzését változtatás nélkül közöljük az alábbiakban:
„Akkugyárbotrányok vol. 999: átláthatóság és szakmai-társadalmi kontroll, vagy a szokásos sunyulás és a ‘90-es évek számtechszakkör-hangulata?
Június 27-én került fel a Komárom megyei kormányhivatal honlapjára az LG bővülő nyergesújfalui akkugyárának vízellátásáról és szennyvízkezeléséről szóló előzetes vizsgálati eljárás közleménye.
Az eljárás célja annak eldöntése, hogy van-e szükség egységes környezethasználati engedélyre a jelentős környezeti hatás miatt.
Natura 2000-es területre építkeznek, de így sem akarnak környezethasználati engedélyt
Illetve Natura 2000 hatásbecslésre az érintett Natura 2000 terület miatt (az utóbbi években megszokott kormányhivatali eljárásrendben minden hasonló esetben: nincs).
Ha valaki a beadott tervdokumentációra is kíváncsi, akkor el kell találnia a megfelelő operációs rendszer-böngésző kombinációt. Elütés nélkül bemásolnia a képként feltöltött pdf-ből a felhasználói azonosítót, a jelszót, végignavigálnia a négylépéses elérési úton. Letölteni a fájlt, kitömöríteni, újabb jelszót beírni, és ha szerencsés a csillagállás is, máris láthatók a tervek – a maximális transzparencia jegyében, nyilván.
Kevésbé elkötelezett, de ínyenc olvasók kedvéért az egész egy kattintásra elérhető a hozzászólások között.
A közlemény és a tervdokumentáció szerint a gyár napi 13500 köbméter vízkivételt igényelne a tevékenysége bővítéséhez, és napi 9000 köbméter tisztított szennyvizet engedne a Duna sodorvonalába. A megvalósítás érintené a Duna Natura 2000 besorolású árterét is.
A kivett és a visszaengedett vízmennyiség különbsége, napi 4500 köbméter a technológiából adódóan elpárolog – hogy oldószerekkel, vagy oldószerek nélkül, az a környezetvédelmi előírások (gyárkapun belül nehezen ellenőrizhető) betartásától függ…
A vízmennyiség nagyságrendjét egyetlen adat is pontosan érzékelteti: a gödi Samsung SDI akkugyár (Magyarország második legnagyobb ipari üzeme) a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban közölt adatok szerint napi 7500 köbméter vizet igényel.
Kétszer annyi vizet használ a tervek szerint, mint a gödi Samsung
Vagyis alig több mint a felét, mint amennyiről a nyergesújfalui eljárás szól.
Most tehát az a kérdés, hogy a magyar hatóságok szerint szükség van-e az ország (várhatóan) legnagyobb vízigényű ipari létesítményének környezethasználati engedélyre.
Vagy ennek az irdatlan vízmennyiségnek a kiemeléséről, elszennyezéséről és a környezetbe történő visszaengedéséről is elhiszik bemondásra – ahogy szokták –, hogy nem okoz jelentős környezeti hatást.
Lehet persze hülyének nézni minket, csak nem érdemes. Akárhogy sunyulnak, titkolóznak, felderítjük az igazságot!
Mi, zöldek vigyázó szemünket a nyergesújfalui LG-re és a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatalra (is) vetjük innentől kezdve.”
(Tordai Bence / Facebook)
