Gáz van? Alig kezdődött el a főpolgármester-jelölti szavazatok újraszámlálása, máris akadt egy „apró” bökkenő

Kedden kezdődött az újraszámlálás a főpolgármester-jelöltek versenyében, de máris gond adódott.

Július 9-én, kedden kezdődött a főpolgármester-választáson leadott érvényes szavazatok újraszámlálása. Az eredményt a jelenlegi tervei szerint július 12-én, pénteken hirdetheti ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – írta meg a telex.hu.

Problémás kezdet az újraszámlálás során

Az I. kerületi önkormányzat épületében Sárhegyi Zoltán, az NVB fideszes delegáltja tájékoztatta a megjelenteket, hogy az újraszámlálás nyilvános. A folyamatot nemzetközi megfigyelők, a Kúria képviselői, valamint

Vitézy Dávid és Karácsony Gergely delegáltjai is felügyelik.

Mint elmondta: egy nappal korábban, július 8-án tájékoztatták őket arról, hogy másnap át kell nézniük a főpolgármester-választáson leadott szavazatokat. A köztisztviselő szerint hasonló lesz a folyamat ahhoz, amit június 9-én kellett csinálniuk.

Újra megszámlálják a szavazatokat, és megvizsgálják az érvényességüket, illetve hogy valóban arra a jelöltre adták-e le. Sárhegyi Zoltán a kezdés előtt megállapította, hogy zárt helyiségben, lezárt dobozokban tartották a szavazatokat.

Ezeket 13 óra 10 perckor szállították be a terembe, ahol a számlálást végzik.

Azonban rögtön vita bontakozott ki Karácsony delegáltjai és a Helyi Választási Iroda dolgozói között arról, hogy pontosan

hova is kéne lerakni a helyiségen belül a még ki sem bontott urnákat.

Az egyik delegált szerint a terem közepén, jól látható helyen kéne lenniük, ám végül külön asztalokon helyezték el az urnákat.

A választáson alulmaradt Vitézy Dávid kezdeményezte a szavazatok újraszámlálását

Mint megírtuk, Vitézy Dávid július elején benyújtotta „alkotmányjogi panaszát” a főpolgármester-választás eredménye miatt. Orbán Viktor rokona alkotmányjogi panaszában a kúriai döntés Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az Ab döntésében Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a Kúria végzését, és úgy döntött:

a hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia, ezért akár újra is számlálhatják a szavazatokat.

Mi történt korábban?

Vitézy Dávid, az LMP a Fidesz főpolgármester-jelöltje a Kúriának azon határozatát támadta meg, amely helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, és elutasította Orbán rokonának kérelmét. Kimondták: a főpolgármester-választást nem ismétlik meg a IV. és a VII. kerületben.

A Fidesz jelöltje azért szerette volna a két kerületben megismételtetni a választást, mert szerinte az utolsó pillanatban a javára visszalépő Szentkirályi Alexandra nevét alig láthatóan lehúzták a szavazólapokról.

Vitézy alkotmányjogi panasszal élt a Kúria végzése ellen,

amelyben azt állította: szerinte sérült a passzív választójoga, mondván, a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, és ez kihatott a választás végeredményére is.

Orbánék embere nehezményezte azt is, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámolást célzó kérelmével.

Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között pár szavazat döntött

Az ügy előzménye, hogy nagyon kevés szavazat döntött Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között. A DK–MSZP–Párbeszéd szövetség és a Momentum főpolgármester-jelöltje először 324 szavazattal nyert. Az érvényes szavazatok mellett hivatalosan 24 589 érvénytelen szavazat is volt. Emiatt

Vitézy már a végső eredmény előtt azt mondta, hogy mindenképp újraszámlálást fog kezdeményezni.

Vitézy három nappal később, június 12-én be is adta fellebbezését a Fővárosi Választási Bizottságnál, amelyet megelőzően részletesen ismertette jogi aggályait. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálását már a fellebbezés beadásának estéjén elrendelték.

A Nemzeti Választási Bizottság június 15-én újra átszámolta az érvénytelen szavazatokat, ami csökkentette Karácsony előnyét Vitézyvel szemben, de a választás végeredménye így sem változott.

A hivatalban lévő főpolgármester 41 szavazatnyi előnnyel Budapest főpolgármestere maradt.

Legalábbis így tűnt addig, amíg az Alkotmánybíróság felül nem bíráltatta a Kúria korábbi döntését.

(Kiemelt képünk illusztráció)

Valódi Hírek