Úgy vélik, minden a legnagyobb rendben zajlik, nem tervezik a dolgozók beoltását szamárköhögés elleni szérummal.
Megírtuk, hogy köhögött, ennek ellenére mégis maszk nélkül végzett járványügyi ellenőrzést a fővárosi kormányhivatal munkatársa az országos kardiológiai intézet (GOKVI) gyermekintenzív osztályán. A megrázó esetre a Népszava hívta fel a figyelmet, hétfőn pedig a Magyar Hang megkeresésére a hatóság azt közölte:
Megszólalt NNGYK a fertőzőbeteg járványügyi ellenőrről
Miután a rendőrség vizsgálatot rendelt el a súlyos üggyel kapcsolatban, a lap kérdésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) azt közölte:
nem tervezik az egészségügyben dolgozók ismétlő oltását szamárköhögés elleni szérummal.
Mint írták, azután keresték meg az NNGYK-t, hogy kiderült: a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) maszk nélkül töltött el hosszabb időt egy fertőzőbeteg kormányhivatali dolgozó. A járványügyes a gyermekkardiológiai intenzív részlegen, a szívsebészeti beavatkozásra váró, illetve a műtéten már átesett főként újszülöttek között folytatta le az „ellenőrzést”, ám
később kiderült: szamárköhögése van.
A csecsemők immunrendszere még kialakulatlan, szamárköhögés elleni oltást is csak két hónapos korban kapnak először. Vagyis az intézmény két szintjén lévő gyermekintenzív osztályon lévő újszülöttek gyakorlatilag védtelenek voltak – hívták fel a figyelmet.
„Nem ismert olyan tudományos adat, amely azt bizonyítaná, hogy az egészségügyi dolgozók széleskörű oltása hatékony védelmet nyújtana a betegség terjedése ellen, illetve, hogy mindez milyen mértékű védelmet biztosítana az újszülöttek, csecsemők fertőzésének megelőzésére”
– indokolták nemleges válaszukat.
„Az tudományosan igazolt, hogy a felnőttkori ismétlő oltás kiváltotta védelem gyorsan csökken. Az ismételt újraoltások esetén ez a csökkenés még kifejezettebb, azaz az újraoltás viszonylag rövid távú védettséget ad. Ezért
az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása nem tervezett”
– tudatták.
„Ám ha mégis indokolt, akkor a dolgozók oltásáról az intézmények egyedileg intézkedhetnek”
– tette hozzá válaszában a hivatal, arra vonatkozóan, „ha mégis indokolt lenne” az intézkedés.
Mint írták, több kórháznál is érdeklődtek, tervezik-e dolgozóik szamárköhögés elleni újraoltását, azonban valamennyi intézménytől azt közölték: erre nincsenek forrásaik (?), egyébként is – jegyezték meg – költségvetési felügyelő „segíti” a gazdálkodásukat.
A lap információi szerint a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben történt felkavaró eset után, a kontaktuskutatást követően elkezdték az oltásigények felmérését, valamint elrendelték az oltóanyag beszerzését is.
Az csak a két-négy hetes lappangási idő után derülhet ki, hogy
pontosan hány csecsemő betegedhetett meg a járványügyi ellenőr miatt.
Az NNGYK elismerte, hogy az egészségügyi dolgozók nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és a fertőzés az ott ellátott csecsemők és immunhiányos betegek számára jelenthet veszélyt. Magyarországon megemelkedett a szamárköhögéses esetek száma 2024-ben, azonban országos járványról egyelőre nincs szó – közölték.
„A járványügyi hatóság mind az előforduló esetleges megbetegedéseket, mind a cirkuláló kórokozót figyelik és indokolt esetben megteszik a szükséges járványügyi intézkedéseket. Ennek része például, hogy az NNGYK a kormányhivatalokon keresztül arra kérte a felnőtt és gyermek háziorvosokat:
ha találkoznának pácienseik körében szamárköhögés-gyanús tünetekkel, jelentsék az esetet a járványügynek és haladéktalanul végeztessenek labordiagnosztikai vizsgálatokat. Ha a beteg szoros környezetében a légúti tünetekkel rendelkező betegeknél fennáll a szamárköhögés gyanúja, a laboratóriumi vizsgálat náluk is kötelező. A tünetmentes kontaktok mikrobiológiai vizsgálata nem indokolt”
– írták.
Mit kell tudni a szamárköhögésről?
A szamárköhögés egy rendkívül fertőző betegség, amelynek fogékonysági indexe 90 százalékos. Ez azt jelenti, hogy 100 védettség nélküli emberből 90 megbetegszik, ha találkozik a kórokozóval. A fertőzés elleni oltást 2-3-4 hónapos korban adják az alapvédettséghez, majd 18 hónapos, 6 és 11 éves korban ismétlik. A vakcina legfeljebb öt évig nyújt védelmet, így időnként meg kellene ismételni, amit gyakran elfelejtenek közölni az érintettekkel. Iskolás kor után az oltás térítésköteles és drága, több mint tízezer forintba kerül – részletezték.
Kapcsolódó:
