Meglepő dolgok derültek ki az EU-s forrásokról. Orbán Viktor és csapata erről nem nagyon beszél.
Magyarország jól járt, Orbánék mégis ekézik az EU-t
Eddig is lehetett tudni, hogy az egyes tagállamoknak kifizetett EU-s támogatások jelentősen ösztönzik a gazdasági növekedést más országokban is. Arra azonban már többen felkaphatják a fejük, hogy az uniós források átgyűrűző hatásainak egyik
legnagyobb nyertese Magyarország, holott több milliárd eurónyi (befagyasztott) forráshoz a mai napig nem fér hozzá
– hívta fel a figyelmet elemzésében a Portfolio.
A tovagyűrűző hatásokról
A Next Generation EU programok esetében az Európai Bizottság azzal számol, hogy a várható GDP-növekedés közel harmadát a tovagyűrűző hatás generálja majd. Jelezték, hogy a helyreállítási alaphoz kapcsolódó közös hitelfelvételből álló uniós csomag (NGEU) gazdasági hatásai jóval túlmutatnak majd az egyes országokba beérkező források mennyiségénél.
A 750 milliárd eurós (2018-as árakon) újonnan létrehozott alap célja, hogy támogassa az EU gazdaságának a világjárvány és az energiaválság utáni helyreállítását. Az Európai Bizottság jelentése szerint ezek a beruházások közvetve más tagállamokra is jelentős hatást gyakorolnak majd.
Az NGEU-beruházások tovagyűrűző hatásaira koncentráló elemzés kimutatta, hogy a beruházások előnyei nem korlátozódnak az adott országra, hanem más uniós tagállamokban is érezhetők lesznek. Az Európai Bizottság becslése szerint az NGEU-beruházások teljes GDP-hatása 2026-ban, a beruházási terv utolsó évében 1 245 milliárd euró lesz, amely az EU GDP-jének 7,8 százalékát teszi ki. Ebből 847 milliárd euró, azaz 68 százalék a beruházások közvetlen hatása lesz azokban az országokban, ahol a beruházás megvalósul, míg
32 százalék a tovagyűrűző hatások miatt más országokban jelentkezik.
Az NGEU-források közvetlen (világoskék) és átgyűrűző (narancssárga) hatása az egyes tagállamokban. / Forrás: portfolio.hu
A jelentésben kiemelték, hogy ezeknek a tovagyűrűző hatásoknak a számszerűsítése módszertani kihívást jelent, ugyanis ehhez egy átfogó modell szükséges, amely megragadja a tagállami beruházások részletes kereskedelmi szerkezetét és dinamikáját. A jelentés egy több országra kiterjedő modellt használ, amely különbséget tesz az EU 27 tagállama és a világ többi része között, figyelembe véve a kereskedelem és a pénzügyi piacok közötti kapcsolatokat – részletezték.
Ha nem lépnek Orbánék, szinte biztosra vehető a forrásvesztés
Hazánk szempontjából fontos megjegyezni, hogy Magyarország a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF) egyelőre csak minimális előlegfizetésekre, valamint a RePowerEU előlegének lehívására jogosult. A jóváhagyott terv szerint a magyar költségvetésnek 5,9 milliárd eurónyi RRF-támogatás, valamint a RePowerEU keretében további 4,6 milliárd euró „járna”, amely csupán 1,3 milliárd eurónyi elérhető kifizetést jelent összesen.
Amennyiben Orbán Viktor kormánya 2026-ig végrehajtja azokat a reformokat, amelyek az uniós transzferekhez szükségesek, valamint be is fejezi a helyreállítási tervben foglalt projekteket, úgy hazánk hozzáférhetne a pénzekhez. Ugyanakkor arról is írtak, hogy
a részleges forrásvesztés szinte biztosra vehető, ha az EU nem hosszabbítja meg a két év múlva esedékes határidőt.
Vagyis megállapítható: az EU-támogatások hatása jóval túlmutat az egyes tagállamokon, a források jelentős gazdasági potenciállal bírnak. Magyarország számára pedig különösen fontos (lenne) a reformok végrehajtása és a projektek befejezése, hogy maximálisan kihasználhassa az elérhető forrásokat.
Mint ismert, minderről a Fidesz-propaganda hallgat, és inkább egy ellenségkép legyártására használja az EU-t. Emlékezetes, még a pedagógusok béremelésével kapcsolatban is az volt a kormányzati kommunikáció, hogy „Brüsszel miatt nem lehet megemelni a tanárok fizetését”.
