Hiába az évek óta tartó „háborús veszélyhelyzet”, rendeleti kormányzás, háborús riogatás. Csúnyán befürdött az Orbán-kormány a gigantikus „haderőfejlesztésével” IS.
Siker vagy kudarc a „nagy” magyar haderőfejlesztés?
Az orosz–ukrán háború kitörése előtt a magyar védelmi és hadiipari cégek még egész jól teljesítettek, azonban a 2023-as cégbeszámolók szerint az elmúlt két évben
jelentős visszaesés következett be a területen
– hívta fel a figyelmet elemzésében a Portfolio.
Jelezték, hogy Magyarország deklaráltan nem szállít fegyvereket Ukrajnának, ám ebből a helyzetből nem igazán sikerült hasznot húzniuk a hazai gyártóknak, még annak ellenére sem, hogy Európában a hidegháború óta nem látott mértékű fegyverkezés indult meg.
Füstbe mentek az Orbán-kormány reményei
A koronavírus-járvány előtti években a magyar kormány jelentős hadiipari fejlesztéseket jelentett be, amelyeket az ország gazdaságának új „húzóerejeként” jellemeztek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter még idén is a „magyar gazdasági motor egy újabb hengerének„ nevezte az iparágat a Hungarian Defence Industry Summit elnevezésű konferencián. A kormány 2016 óta több külföldi védelmiipari szereplőt csábított Magyarországra:
- köztük az Airbus harcihelikopter-építőt
- és a német Rheinmetall vállalatot is, amelyikkel 2020-ban vegyesvállalatot is létrehoztak.
Hogy áll Magyarország hadiipara?
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított háborújának 2022-es kitörése óta az európai hadiipar fellendült: az EU– és NATO-tagállamok sorra emelik védelmi kiadásaikat. A német Rheinmetall például történetének legnagyobb profitjáról számolt be, míg a francia fegyvergyártók megrendelésállománya is jelentősen megemelkedett. Az EU tagországai folyamatosan szállítják a fegyvereket Ukrajnába, és az új beszerzésekkel pótolják a kieső készleteket, amely tovább növeli a hadiipar iránti keresletet.
Bár az európai fegyverkezési láz nyertesei is lehettek volna a magyarországi gyártók,
a legtöbb szereplő komoly veszteséggel zárta a 2023-as évet.
Több iparági szakértő szerint az itthon gyártott eszközökre
- nincs megfelelő kereslet,
- a hazai honvédelmi beszerzések lassan haladnak,
- az amerikai és európai piaci szereplők pedig hatékonyabban lobbiznak.
Az egyik problémás termék például a Lynx-platform, amely még sosem vett részt éles bevetésen. A legtöbb ország inkább a már kipróbált eszközöket választotta. Megjegyezték, Szlovákia például a Lynx helyett a hidegháború óta használt svéd CV90 platformot részesítette előnyben.
A költségek és a piaci verseny
A hazai költségvetésben GDP-arányosan 2,1 százalékosra tervezték meg a honvédelmi kiadásokat, azonban a kabinet korábban ambiciózusabb célokat fogalmazott meg: úgy gondolták, 2024-re „elérhetjük” a 2,5 százalékos szintet is – tévedtek. A költségvetés jelentős része ugyanis nem új eszközökre vagy lőszertartalékokra megy,
hanem a katonai infrastruktúra fejlesztésére és a működési kiadásokra.
Így a tényleges haderőbővítési kiadások kisebb arányt képviselnek.
Mint írták, az amerikai hadiipari szereplők jóval hatékonyabban kampányolnak termékeikkel, de a francia, cseh, svájci és német lobbisták is aktívan promotálják fejlesztéseiket. A magyar hadiipar számára ez komoly versenyt jelent, amelyet az a tény is súlyosbít, hogy
a NATO bizalmatlan a magyar kormánnyal a Putyin-rezsimmel fenntartott kapcsolatai miatt.
Hogy teljesítenek a gyártók?
A legnagyobb gyártók közül kivételesnek számít, ha egy cég profitot ért el. A Rheinmetall Hungary Zrt. például 2021-ben még „csak” 64,29 millió forintos árbevételt könyvelhetett el, amely 2023-ra 27,4 milliárd forintra nőtt. Az adózott eredmény azonban nem követte ezt a növekedést: míg 2022-ben 1,6 milliárd forintos profitot termeltek, addig 2023-ban 5,34 milliárd forintos veszteséget könyveltek el.
A Hirtenberger Defence System Kft. árbevétele 2021-ben 170,5 millió forint volt, amely 2022-ben 4,963 millió forintra csökkent, majd 2023-ban 231,7 millió forintra nőtt. Az adózott eredmény azonban 2023-ban is veszteséges maradt, 680,25 millió forintos mínusszal.
Az állami tulajdonba került HSC Aerojet Zrt. 2021-ben 329,2 millió forintos veszteséget mutatott ki, amelyet 2022-ben 1,3 milliárd forintos profittal kozmetikáztak. Azonban 2023-ban ismét veszteséges volt a cég, 1,2 milliárd forintos bukást jelentve.
A HT Division Zrt. – amely pilóta nélküli rendszereket és páncélos harcjárműveket gyárt – 2021-ben 1,72 milliárd forintos árbevételt ért el, amely 2022-ben 23,2 milliárd forintra nőtt. A cég adózott eredménye 2021-ben 271,8 millió forintos veszteséget mutatott, míg 2022-ben 2,64 milliárd forintos profitot ért el. A 2023-as évről szóló beszámolójuk azonban még nem készült el.
A magyar hadiipar „jövőjéről”
A magyar védelmi és hadiipar rendkívül nehéz helyzetben van, és egyelőre
még várni kell arra, hogy a fegyverkezési láz nyereséggé változzon.
Az iparág jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a hazai cégek képesek legyenek alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez. Az európai és globális piacokon való szereplés pedig alapvetően meghatározza majd a magyar hadiipar hosszú távú kilátásait.
Kapcsolódó:
Súlyos csapás érte a honvédelmi minisztert: Kétségbeesett lépésre szánta el magát Orbán embere
Rendkívüli bejelentést tett a haderőfejlesztésről Orbán Szerbiában
A honvédelmi miniszter bejelentette: Növelni kell a magyar haderő hadrafoghatóságát
