A földmaffiás Sulyok Tamás ügye lesz terítéken hétfőn a parlamentben, a megfosztási eljárás témaköréről lesz szó az Országgyűlésben.
Június 10-én, a választások másnapján, hétfőn összeülnek a parlamenti képviselők, hogy szavazzanak arról az ellenzéki javaslatról, amely letaszítaná Sulyok Tamást a trónról, amelyre Orbán Viktor emelte idén tavasszal.
A köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztást a DK kezdeményezte. Emlékezetes, hogy Dobrev Klára immár több mint másfél hete az ügyészség elé tárta a földmaffiás Sulyok bűnösségét alátámasztó dokumentumokat. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője büntetőfeljelentést is tett a történtek kapcsán.
Az iratokból egyértelműen kirajzolódik, hogy Sulyok Tamás pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek, ám a Polt Péter vezette ügyészség eddig nem tett jogi lépéseket az ügyben, holott a bizonyítékok cáfolhatatlanok. Minderről a DK–MSZP–Párbeszéd európai parlamenti listavezetője beszélt hétfői sajtótájékoztatóján.
Kapcsolódó: Elfogyott Dobrev Klára türelme: Azonnali választ követel Polt Pétertől Sulyok Tamás büntetőügyében
Így történhetne a Sulyok Tamás elleni megfosztási eljárás
Mint arra a hvg.hu rámutatott, az eljárásnak több ponton is keresztbe feküdhet a kormánypárti többség. A szabályok szerint az igazságügyi bizottságnak kell előzetesen véleményeznie a javaslatot, amelyet pozitív elbírálás esetén a törvényhozás elé terjesztenek. Eddig még nem hívtak össze Sulyok ügye miatt bizottsági ülést, de a helyzet hétfőig változhat.
A testület mellesleg kormánypárti többségű, így a szakbizottság vizsgálatánál elbukhat a kezdeményezés. A vizsgálatot követően a plenáris ülés elé kerül a javaslat, ahol titkos szavazással döntenek róla. Orbán emberei itt is keresztbe tehetnek az ügynek, mert a voksolásnál kétharmados többség szükséges.
Ha addig minden szűrőn átmegy a Sulyok elleni eljárás, akkor a döntés az Alkotmánybíróság asztalán landol, az államfő pedig (aki korábban nem kisebb tisztséget töltött be, mint az Alkotmánybíróság elnöki posztját) onnantól nem gyakorolhatja a hatásköreit. A köztársasági elnöki címtől való megfosztást végül az Alkotmánybíróság mondja ki – részletezte a hírportál.
