Áder János Balin beszélt, a Víz Világfórumon.
A regionális és globális hatalmi vetélkedést, valamint a világszinten tapasztalható vízválságot állította szembe Áder János. A volt köztársasági elnök a tizedik Víz Világfórum megnyitóján, Balin mondott beszédet hétfőn. A politikus Sulyok Tamás államfő és Han Seung Su, az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának felkérésére vesz részt az indonéziai tanácskozáson.
Természeti erőforrások
Áder János kifejtette: a három legfontosabb természeti erőforrásunk a föld, a víz és a levegő. Mindannyian tudjuk – mondta –, hogy ezer év is kell ahhoz, hogy egy-két centiméter termőföld jöjjön létre.
A volt köztársasági elnök szerint ennek ellenére úgy használjuk a termőföldet, hogy
évente egy új-mexikónyi területből lesz sivatag.
(Ez nagyjából 315 ezer négyzetkilométert jelent – a szerk.)
Ráadásul az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2050-re azt jósolja, hogy a termőföldek 90 százaléka leromlott állapotú lesz – tette hozzá. Mindeközben kétmilliárddal növekszik a világ népessége, egyre kevesebb lesz az egy főre eső édesvíz mennyisége.
Áder arról beszélt: miként lehet ilyen körülmények között megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel ellátni a lakosságot.
Emlékeztetett: 2015-ben Párizsban eldöntötték, hogy csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás és a levegő szén-dioxid-koncentrációja. Arról elfelejtett említést tenni, hogy a Fidesz nagy barátja, Donald Trump kilépett a párizsi egyezményből, majd Joe Biden elnök lépett vissza újra.
„Kilenc év elteltével szomorúan állapíthatjuk meg, hogy lényegében sem a kibocsátás nem csökkent, sem a koncentráció. Mindkettő nőtt”
– fogalmazott.
Víz nélkül nincs élet
A konferencián több alkalommal is elhangzott az a megállapítás, hogy víz nélkül nincs élet. Másként fogalmazva:
a víz az élet forrása.
A volt államfő elmondta, hogy miközben ezt mindannyian tudjuk, a világon a szennyvíz 80 százaléka még mindig tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe. Ennek következtében kétmilliárd ember szennyezett vízforrásból kénytelen kielégíteni vízigényét.
Áder János megjegyezte: 100 évvel ezelőtt ennyien éltek a Földön.
Úgy fogalmazott: tudjuk, hogy a víz az élet forrása, mégis évente
kétmillió tonna műanyagot juttatunk a tengerekbe és az óceánokba.
55 évvel ezelőtt ennyi műanyagot termeltek a világon évente.
Nyilatkozatot fogadnak el
Balin egy újabb nyilatkozatot készülnek elfogadni
a víz fontosságáról és a fenyegető vízválságról
– mondta el.
A probléma azonban szerinte ettől láthatóan még nem oldódik meg.
Magyarország eddig három víz-világtalálkozót és két fenntarthatósági expót szervezett. Ezeken a problémák számbavétele mellett elsősorban a megoldásokat mutatta be, legyen szó a vízbázis védelméről, szanitációról (a tárgyakon és a környezetben lévő mikrobák számának mosó- és tisztítószerek segítségével történő csökkentése – a szerk.), az öntözés biztosításáról vagy a takarékosabb vízfogyasztásról.
Tavaly pedig New Yorkban negyven javaslatot tett le Magyarország az asztalra, amelyek segítségével Afrikában töredékáron lehetne megoldani a víz tisztítását – tette hozzá.
A volt köztársasági elnök szerint a problémákat évek óta látni, a technológia jó része rendelkezésre áll, a politikai szándék viszont már csak nyilatkozatokban érhető tetten. A tanácskozások végén a résztvevők mindig arra jutnak, hogy kevés a pénz.
Áder János a felszólalását idézve az MTI-nek azt mondta: több kérdést kell feltenni.
- A GDP hány százalékát költjük katonai kiadásokra és mennyit a vizes infrastruktúrára?
- Alkalmazzuk-e a már másutt bevált jó megoldásokat?
- Indítunk-e reményt keltő pilot projekteket?
Hozzátette azt is: gondolunk-e arra, hogy sem a regionális, sem a globális hatalmi vetélkedés nem segíti a vízválság megoldását.
(MTI korrigálva)
