Megérkezett a KSH friss jelentése.
2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak mindegyikében visszaesett a termelés.
A legnagyobb mértékben a gép, gépi berendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. februárinál 3 százalékkal kisebb volt.
Az ipari export volumene 12,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,5, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 19,4 százalékkal esett vissza.
Az ipar belföldi értékesítése 7,7, a feldolgozóiparé 8,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 11,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,6 százalékkal csökkent. A csekély súlyú bányászat kibocsátása 1,1 százalékkal nőtt.
Orbánék számításai nem jöttek be
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 12,6 százalékkal csökkent.
A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 17 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül
az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 17,5,
a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 21 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 32 százalékkal visszaesett. Ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 2,3 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 3,7 százalékkal mérséklődött.
Csak kenyérből fogy több a KSH szerint
További kilenc alágazatban 0,3 és 15,7 százalék közötti mértékben csökkent a termelés. A legerőteljesebben a csekély súlyú dohánytermék gyártásában, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. Mindössze egy alágazatban nőtt a kibocsátás: a malomipari termék, keményítő gyártásában, 25 százalékkal.
Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása márciusban 11,0 százalékkal csökkent.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,4 százalékkal kisebb lett.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,6 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól. A csökkenésben a magas bázis hatása is szerepet játszott.
A KSH jelentése kitért arra is, hogy
Magyarország minden régiójában csökkent az ipari termelés
az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 16,2 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon, a legkevésbé, 3 százalékkal a Dél-Alföldön.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 14 százalékkal kisebb volt a tavaly márciusinál. Az új belföldi rendelések 4,9, az új exportrendelések 15,4 százalékkal estek vissza. Az összes rendelésállomány március végén 21 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az első negyedévben az ipari termelés 4,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 61 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,9, a 39 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,1 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés.
A legnagyobb mértékben, 14,1 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág,
a járműgyártás kibocsátása 5,3 százalékkal csökkent.
Csupán két alágban nőtt a volumen: az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában 4,1, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 0,8 százalékkal – jelentette a KSH.
(MTI)
