Erre kell készülni. Orbán Viktor úgy érzi, nemzeti érdek, hogy eladják az országot a kínaiaknak.
Mint ismert, számos kínai gigaberuházást jelentett be az elmúlt évek során a „szuverén” Orbán-kormány. A kormányzati tájékoztatásokból pedig kiderült: mára Kína lett Magyarország „legfontosabb” gazdasági partnere. Azt is közölték, hogy várhatóan még inkább rá fognak kapcsolni a kínai–magyar kapcsolatok további erősítésére.
Jön a kínai góré, dobra verik Magyarországot Orbánék
Mindennek keretében Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára budapesti látogatásán még több gyár megépítéséről állapodhat meg a magyar kormánnyal, de van még más is. Az információk szerint a Budapest–Belgrád projektet követően újabb vasútvonalakat és energetikai projekteket építhetnek majd a kínaiak Magyarországon – mindezt „természetesen”
kínai hitelből
– hívta fel a figyelmet a Telex.
„Történelmi jelentőségű” szerintük a kommunista vezető látogatása
Nagy titkolózás övezi a kínai vezető magyarországi látogatását, ugyanis még sajtónyilvános programtervet sem közöltek a háromnapos vizitről, azonban a magyar kormány nagy reményeket fűt a találkozóhoz. Emlékezetes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ódáig is elment, hogy „történelmi jelentőségű”-nek minősítette a kommunista vezető Magyarországra érkezését.
Mint Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója rámutatott: a két ország hivatalos kapcsolatfelvételének 75. évfordulójára szervezett látogatás diplomáciailag valóban jelentős lehet, hiszen Hszi az „erősödő gazdasági kapcsolatok” ellenére sem járt még Magyarországon államfői minőségében.
Úgy tudni, a kínai elnök egy magas rangú tagokból álló delegációval érkezik, amelynek tagja Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Vang Ventao kereskedelmi miniszter, Dzsen Sancsie, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke és Ju Csianhua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is.
Kína Magyarországot használja fel az EU-ban való terjeszkedésére
A szakértő szerint érdemes figyelni arra is, hogy a kínai vezető hol tesz látogatást, miután 2019-ben először Európában járt, amikor Magyarország mellett Szerbiába és Franciaországba is elutazott. Mint mondta, a balkáni ország kevésbé szorul magyarázatra, hiszen Szerbia Kína legelkötelezettebb európai szövetségesének és gazdasági partnerének számít, ugyanakkor
nem EU-tagállam (!).
Az EU-n belül kizárólag Magyarország az, amely a teljes szövetségi rendszerből kitűnik furcsa Kína-barát politikájával, amely egy egyre fagyosabb viszonyrendszert eredményezett az EU és Kína kapcsolatában is. Mindez pedig egyre inkább rányomja bélyegét a magyar gazdaság „teljesítményére” is, ugyanis a felek mára nem csinálnak titkot abból, hogy még inkább fokoznák a két állam közti együttműködést.
Magyarország csupán EU-tagsága miatt lehet vonzó Kína számára, így Orbánéktól azt is remélik, hogy valamelyest rendeződhet majd az EU-val való viszonyuk is.
Kína sok nehézséggel nézett szembe az utóbbi években:
- nyugati kereskedelmi kapcsolataik veszélybe kerültek,
- évek óta nem tudnak kilábalni az ingatlanlufi okozta válságból,
- de még ennél is nagyobb baj az ázsiai ország számára, hogy úgy tűnik, egyelőre nem tudnak elfordulni az ipari kibocsátásra alapozott gazdasági modelltől sem, amely rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a gazdasági mutatóikra.
Koránt sem biztos, hogy jól döntött a magyar kormány
Orbán Viktor kormánya úgy határozott, hogy a magyar gazdaságpolitika súlypontját az elektromosautó-gyártás, valamint az ehhez kapcsolódó akkumulátoripari értéklánc támogatására helyezte, amely a gyakorlatban német és kínai autógyárakat, valamint kínai és dél-koreai
akkumulátorgyárak megépülését jelenti.
Emlékeztettek, Orbánék érvelés szerint mindez azért „jó” Magyarországnak, mert egyrészt az elektromos átállással nem veszítjük el az autóipari munkahelyeinket, másrészt, mert a német és kelet-ázsiai cégekkel egyfajta hídszerepet tölthetünk be Nyugat és Kelet között. Kínának pedig azért jó, ha egy EU-s ország ennyire nyitott a kínai beruházások befogadására, mert az USA-val és Európával is egyre feszültebbé válnak a kereskedelmi kapcsolataik.
Mint írták, a kínai beruházások mindkét fél örömére szaporodnak is Magyarországon, az éves szinten beáramló kínai működőtőke (FDI) több mint a háromszorosára nőtt 2014 és 2022 között, pedig itt még nincs is regisztrálva a CATL debreceni óriásberuházásának első üteme és a szegedi BYD-gyár, amelyek majd a 2023-24-es számokat nyomják meg.
Így nőttek az elmúlt években a Kínából Magyarországra áramló közvetlentőke-befektetések (végső befektetői szint, milliárd EUR):
Forrás: telex.hu
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, az elmúlt években ugyan Kelet-Ázsiából érkezett a legtöbb működőtőke Magyarországra, de ezek állománya
még 2022-ben sem tudta elérni az európai felét sem.
Jelezték, hogy Orbánék hídszerepről és világgazdasági blokkosodásról alkotott vízióival párhuzamosan nő Magyarországon a kínai tőke jelentősége. Emellett a kereskedelmi kapcsolataink is egyre erősödnek, bár – írták – nem a magyar cégek jelenléte nő a kínai piacokon, hanem éppen fordítva:
Magyarország egyre nagyobb értékben importál javakat Kínából,
amely mára a második legjelentősebb importpartnerünk lett. 2023-ban a kínai importunk már a negyedét tette ki az örök bajnok németnek, a teljes behozatalnak pedig majdnem elérte a 7 százalékát (!) – hívták fel a figyelmet.
Soha nem látott méretű kínai gyárakkal fogják teleépíteni Magyarországot
A kínai gyárak közül a CATL debreceni akkumulátorgyára a legnagyobb, amely 7,3 milliárd euróból (mintegy 2900 milliárd forintból) valósulna meg. A sorban ezt követi a BYD szegedi autógyára, amely a meg nem erősített sajtóhírek és iparági vélemények szerint 5 milliárd euróból, (mintegy 2000 milliárd forintból) épülne fel.
Azt írták, ennyi pénzből gyárat Magyarország területén még nem építettek, de az egész világon is nagyon ritkák az ilyen volumenű beruházások. A BYD és a CATL forgalma várhatóan a győri Audival kel majd versenyre, azonban a győri gyár nem néhány év, hanem három évtized alatt tudott ekkorára nőni.
A lap táblázatban ismertette a legnagyobb magyarországi kínai autóipari és akkuipari beruházásokat:
Forrás: telex.hu
Matura Tamás arra figyelmeztetett, hogy az EU is próbálkozik saját akkumulátor értékláncának felzárkóztatásával, így hosszabb távon, a technológiai lemaradás esetleges leküzdése esetén kérdésessé válhat, hogy a német autógyárak még mindig kínai akkumulátort akarnak-e majd tenni az autóikba. Amennyiben nem, akkor
a mindent erre a lapra feltevő Magyarország nagy bajba kerülhet,
ám ez inkább 10-15 év távlatában okozhat majd súlyos problémákat hazánk szempontjából.
Már az infrastruktúrát is a kínaiak építenék, kínai hitelből „fejlesztenék” Magyarországot Orbánék és a kommunisták
Felhívták rá a figyelmet, hogy a gyárberuházások mellett ott vannak azok a kínai hátterű beruházások is, amelyeket kínai állami kölcsönökből valósítanak meg más országok a saját területükön. Kína az Egy övezet, egy út program keretében számos országban hitelez ilyen projekteket, ám
Magyarországon eddig csak a Budapest–Belgrád vasútvonal tartozott ebbe a kategóriába.
Felidézték, a Budapestet Pekinggel összekötő vasútvonal teljes felújításáról és kétvágányúsításáról még 2015-ben döntött a magyar, a szerb és a kínai vezetés. A magyarországi szakaszt 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar állami forrásból építik. A töltés és a sínpálya kivitelezését „persze” a Mészáros Lőrinchez közeli cégek végzik, míg a bonyolultabb vonatbefolyásoló-rendszer kiépítése kínai cégek feladata (lenne).
Ugyanakkor a kezdetek óta kérdés, hogy hazánk mit is nyer a Budapest–Belgrád projekttel, hiszen a Magyarországon megtermelt árukat jellemzően nem Belgrád felé exportáljuk, az átmenő forgalom vámoltatása, a tehervonatok pályahasználati díjai pedig nem, vagy csak több száz év alatt termelik ki a beruházás költségeit. Erre a kérdésre még ma sincs válasz, hacsak nem számítjuk annak az utóbbi években Magyarországra érkező kínai beruházásokat – írták.
Ezekhez jöhet még hozzá a következő két-három napban legalább 16 új bejelentés, amelyeket Szijjártó Péter egyelőre nem konkretizált, de a következő három nap során várhatóan fény derül majd a részletekre is. A külügyminiszter előzetes közleményében az állt, kiemelkedő jelentősége van annak a tervezett megállapodásnak, amely az Egy övezet, egy út programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza. Ezek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek.
A konkrét bejelentésekkel kapcsolatban már egy ideje terjednek pletykák, amelyek alapján jó eséllyel jöhet Magyarországra egy újabb autóipari gyárberuházás. Az információk szerint a Great Wall Motors érkezhet Pécs mellé, Bicsérdre, de további kínai hitelből megvalósuló infrastruktúra-projektek is szóltak a sajtóhírek: a V0 vasútvonal és a ferihegyi vasút is
kínai hitel révén valósulhat majd meg.
Kapcsolódó:
Lehullt a lepel: Kiderült, miért jön sürgősen Orbánhoz a kínai kommunista vezető
Beköszöntött a rémálom: Debrecenben megtette a Fidesz, amire csak nagyon kevesen mertek fogadni
