Súlyos következményei lehetnek a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium és Kína rendészeti „együttműködésének”.
Reagált a Belügyminisztérium a Kínával kötött titkos rendészeti megállapodás ügyében. Válaszukban pedig ujjal mutogattak a Lamperth Mónika – korábbi MSZP-s belügyminiszter – idején kötött kormányközi megállapodásra. A tárca az RTL érdeklődésére osztott meg újabb részleteket a Kínai Kommunista Párttal kötött rendészeti megállapodásról.
Kína megfigyelőállamot építhet ki Magyarországon Pintér Sándor segédletével?
Mint arról a Nyugati Fény is beszámolt, Hadházy Ákos betekintést nyert a két fél közti belügyi együttműködési szerződésbe, amelyet Orbán Viktor kormánya kötött Kínával.
A független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szóló megállapodás „korrektnek és ártalmatlannak tűnik„, a második gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak,
hogy a kínaihoz hasonló totális megfigyelőállamot építsen ki Magyarországon (!).
„ÖSSZEFOGLALVA: Nesze neked szuverenitásvédelem! Fentiek alapján ez egy olyan egyezmény, ami alapján szó szerint MINDENT megtehet a kormány a kínaiakkal megegyezve. Érdemes akár hetente rákérdezni, hogy az egyezmény alapján történt-e további megegyezés”
– írta korábban Hadházy Ákos.
Reagált a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium a Kína érdekében kötött paktumra
A csatorna kérdésekkel fordult a politikus által közöltekkel kapcsolatban a Belügyminisztériumhoz.
A kérdéseikre kapott válaszokat változtatás nélkül közölték:
„Mikor és ki írta alá a magyar és kínai fél részéről a Rendészeti Biztonsági Megállapodást?
2024. február 16-án Magyarország Belügyminisztériuma nevében dr. Pintér Sándor belügyminiszter, a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériuma nevében pedig Wang Xiaohong közbiztonsági miniszter írt alá két megállapodást:
- Együttműködési Megállapodás Magyarország Belügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériuma között a rendészeti együttműködési megerősítéséről.
- Együttműködési Megállapodás Magyarország Belügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériuma között a közös járőrszolgálat ellátásáról.”
Mint írták, a Belügyminisztérium a miniszterek megbeszéléséről és a megállapodások aláírásáról ezen a linken elérhető tájékoztatást adott. Egyebek mellett közölve, hogy:
„A tárcavezetők
a rendészeti együttműködés megerősítéséről és a közös járőrszolgálatról szóló megállapodásokat írtak alá.”
A megállapodás szerint
- a felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására,
- megerősítésére és fejlesztésére,
- többek között a közrend és közbiztonság,
- a szakképzés,
- terrorizmus
- és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem,
- a közlekedésbiztonság
- és más területeken.
„Milyen okból van szükség a turisztikai járőrözésen túl a kínai belüggyel való együttműködés erősítésére és fejlesztésére? A felsoroltakon túl milyen »más« területek jöhetnek szóba?”
– vetették fel.
Máris hárít a Belügyminisztérium. Pintér Sándor Kína miatt magyarázkodik
A Belügyminisztérium közlése szerint a kínai–magyar rendészeti együttműködés „több évtizedes múltra tekint vissza”. Számos rendészeti tárgyú megállapodás született már a két ország között, többek között a 240/2004. (VIII. 16.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, Pekingben, 2003. augusztus 28. napján aláírt Egyezmény – közölték.
„Más államokkal tervez-e Magyarország hasonló együttműködési megállapodást kötni?”
– kérdezték.
Magyarország Belügyminisztériuma a Kínai Népköztársaságon kívül
számos más országgal kötött hasonló rendészeti együttműködési megállapodást,
amelyek célja a bűnügyi statisztikák és trendek, a bűnmegelőzéssel és a bűnüldözéssel kapcsolatos tapasztalatok, a legjobb gyakorlatok vagy akár a szakemberek cseréje – magyarázkodtak.
„A Rendészeti Biztonsági megállapodásban az is szerepel többek között, hogy a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában. Miket lehet a legjobb kínai belügyi tapasztalatoknak tekinteni, amelyeket a magyar belügy át kíván venni?”
A Belügyminisztérium közölte: a megállapodások jellemzően lehetőséget biztosítanak a rendészeti szakemberek közös képzésére is. Az ilyen és ehhez hasonló együttműködési megállapodások teszik lehetővé, hogy a magyar rendőrök olyan tapasztalatokat és ismereteket szerezzenek, amelyek segítségével „hatékonyabban léphetnek fel” (?!) a közrend és közbiztonság, a szervezett bűnözés megelőzése, a közlekedésbiztonság, a kábítószerrel történő visszaélések, és számos más, határokon, kontinenseken átnyúló bűnelkövetési móddal, és nem utolsó sorban a nemzetközi terrorizmussal (sic!) szemben. Ezekre, bizonyára, nincs hatékonyabb eszköz, mint a Kínával való együttműködés…
A bűnelkövetés módozatai folyamatos változáson mennek keresztül, a nemzetközi rendészeti együttműködések hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar rendőrök lépést tartsanak a változással, reagálhassanak az újabb és újabb kihívásokra – állították.
Szerintük minden rendben van a megállapodással
„Milyen okokból vették ki az egyezményt a nemzetközi szerződések köréből?”
Közölték: a nemzetközi jogi szerződések megkötésének és a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcaközi megállapodások megkötésének komplex szabályrendszere van, a nemzetközi és hazai jogrend keretei között nem lehet egy megállapodást „kivenni” a nemzetközi szerződések köréből.
Mivel a megállapodás csak a Belügyminisztériumra és annak alárendelt szerveire nézve határoz meg feladatokat, a hatályos szabályok értelmében a szöveg nem minősül nemzetközi szerződésnek. A megállapodás végrehajtása a hatályos magyar jogszabályok keretein belül történik, így
nem igényel jogszabály-módosítást, Országgyűlési megerősítést vagy jogszabállyal történő kihirdetést – jelentették ki.
Azt írták, a BM a fentieken túl válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy:
„a megállapodások az együttműködés elvi, jogi lehetőségét teremtik meg, a részletekről, konkrétumokról szakértői szinteken állapodnak meg a felek”.
A 2004-es megállapodásról
Emlékeztettek: a 2004-es Lamperth Mónika belügyminisztersége alatt Medgyessy Péter kormánya és a Hu Csin-tao államfő-pártfőtitkár kötött megállapodást. Ebben megegyeztek, hogy a „határokon átlépő” szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében, „az egymás szuverenitása tiszteletben tartása, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján” az alábbi bűncselekmények megelőzésében és felderítésében együttműködnek:
a) kábítószerek, pszichotróp anyagok és prekurzorok illegális forgalma,
b) nemzetközi terrorcselekmények,
c) csempészet,
d) pénzmosás,
e) pénz és készpénz-helyettesítő fizetőeszköz hamisítása,
f) útlevél, vízum és egyéb közokirat hamisítása,
g) fegyverek, lőszerek, robbanó anyagok, nukleáris anyagok és egyéb radioaktív anyagok illegális kereskedelme,
h) szervezett embercsempészés és tiltott határátlépés,
i) csalás,
j) számítástechnikai bűncselekmények,
k) egyéb, országhatárokon átnyúló bűnözés.
A 2004-es kormányrendelet úgy fogalmaz:
„a Felek bűnüldöző szervei a fentiekben meghatározott bűncselekmények elleni fellépés érdekében – hatályos belső jogszabályaikkal összhangban – összehangolt intézkedéseket foganatosíthatnak a bűnfelderítés során, valamint személyi, technikai és szervezési támogatást nyújtanak egymásnak”.
(rtl.hu nyomán)
