Sulyok Tamás kínosan magyarázkodik: Így próbálja kimosdatni a botrányba keveredett apját

Zsidó vezetőkkel találkozott az államfő. Sulyok Tamás apja is szóba került.

Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden, a holokauszt áldozatainak emléknapján a parlamentben találkozott a magyarországi zsidó vezetőkkel – írta meg a 444.hu.

A beszéde meglehetősen kínos, hiszen

az államfő apjának nemzetiszocialista múltjára nemrég derült fény.

A holokauszt áldozataira emlékezett

Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Ezen a napon kezdődött meg 1944-ben a zsidóság gettósítása Kárpátalján, Kassán és Szabolcsban. Néhány héten belül szinte a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz–Birkenauba deportálták.

Magyarország akkori területén akkor 850 ezer magyar zsidó élt, közülük 550-600 ezren haltak meg a holokausztban.

„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt”

– mondta a köztársasági elnök.

Az a Sulyok Tamás, akinek az apjáról nemrég derült ki, hogy az egyik nemzetiszocialista párt megyei vezetője volt, és toborzó cikkben ünnepelte a német megszállást. Majd a deportált zsidóktól lefoglalt vagyontárgyakra pályázott.

Történész találta meg a dokumentumokat

Megírtuk, hogy a köztársasági elnök édesapja, Sulyok László 1944-ben, pár nappal azután, hogy Székesfehérvár zsidó származású lakosait összegyűjtötték és elhurcolták, kérelemmel fordult a város polgármesteréhez.

A Magyar Nemzeti Szocialista Párt szervezete nevében (amelynek megyei vezetője volt)

az elhurcolt zsidók vagyonából értékes ingatlant, majd berendezési tárgyakat igényelt.

Az 1944-es dokumentumok nyilvánosságra hozatala után Sulyok Tamás nemtelen támadásról beszélt, és továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy apja hazafias, filoszemita, zsidóbarát ember volt.

A keddi, Országgyűlésben elhangzott beszédében már sokkal visszafogottabban fogalmazott a családi múltról.

„Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai. Ma sem tudom már kérdezni”

– mondta, hozzátéve, hogy apja nemzedékében többnyire hallgatni igyekeztek a múltról.

„Tizenkét évvel a holokauszt után születtem,

a családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk,

nem voltak ellenségeink”

– emlékezett vissza.

Valódi Hírek