Hatalmas siker! Karsai Dániel és csapata győzelmet ért el egy fontos perben.
Kilenc éve indítottak pert Karsai Dánielék, hogy megtudják, kiknek osztogatott pénzt az alapítványain keresztül a jegybank. Kedden a bíróság kimondta: jogellenesen próbálták eltitkolni, kik kaptak pénzt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaitól.
Strasbourgig kellett menniük Karsai Dániel csapatának
Az MNB alapítványai ügyében indított adatigénylési per az alkotmányjogász csapatának győzelmével ért véget az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az eljárás 9 évvel ezelőtt, 2015 elején indult. Ez volt a legelső a több száz ügy közül, amelyben
Karsai Dániel a Transparency International Magyarországgal (TI) együtt dolgozott.
Megírtuk, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel küzdő alkotmányjogász márciusban nagyon komoly döntést hozott: március 31-én befejezte ügyvédi pályafutását.
Kollégái azonban a letelepedési kötvények, a taopénzek és a 35 évre osztogatott állami koncessziók nyilvánosságra hozataláért is sokat tettek. A múlt héten pedig az első ilyen ügy is eljutott az ítéletig.
A TI a hvg.hu blogján foglalta össze, mi történt az elmúlt években.
Tíz éve hangzott el
Tíz éve, 2014-ben a Magyar Nemzeti Bank 267 milliárd forintot tolt alapítványokba,
erről mondta Kósa Lajos azt, hogy „elvesztette közpénzjellegét”.
2015 elején Zöldi Blanka, aki most a lakmusz.hu főszerkesztője, akkoriban a Direkt36 munkatársaként közérdekű adatigénylésben kérte ki, hogy a jegybanki alapítványok kinek és mennyi pénzt fizettek ki PhD-ösztöndíj, kutatói mobilitás, konferencia-részvétel és tananyagfejlesztés címen.
Az alapítványok azonban nem adtak ki információt.
Az újságíró és az őt képviselő TI Magyarország pert indított. Ez 2016-ra jutott el az ítéletig, ám az csak részsikert hozott: a bíróság szerint ugyanis
a magánszemélyekre vonatkozó adatokat titokban lehetett tartani.
Ezért Zöldi az Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB a konkrét ügyben elutasította az adatigénylést. Ezért fordultak aztán az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Öt és fél évvel a per kezdete után mondták ki, hogy
a magyar kormány megsértette az európai emberi jogi egyezményt
azzal, hogy nem engedte megismerni, kik kaptak pénzt az alapítványoktól.
Időközben a parlament elfogadta a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt. A 33 ilyen alapítványnak több ezer milliárd forint értékben adott át részvényeket, épületeket és termőföldet. Az Országgyűlés nem szólhat bele abba, hogy azok mit kezdenek ezzel a vagyonnal.
