Kiélezett volt a szavazás.
Közel nyolc év után hajtott végre menekültügyi reformot az Európai Unió. Az eddigi szabályozás napról-napra kezelhetetlen helyzetet teremtett Görögországban és Olaszországban, ahová a legtöbb menekült érkezett – írta meg a hvg.hu.
Térdre kényszerítették Orbánt
Ursula von der Leyen 2020-ban nyújtotta be azt a javaslatcsomagot, amely – igaz, sok módosítás után – elnyerte a tagállamok támogatását. Egyedül az Orbán-kormány tiltakozott, azonban ez a jogszabály minősített többséget igényel.
A javaslat lényege, hogy egy lényegesen erősebb határvédelem mellett
az EU előszűri az illegálisan érkezett bevándorlókat.
Akikről azt állapítják meg, hogy nem lehet esélyük a menekülti státuszra, azokat tovább sem engedik a kontinens belseje felé: visszatoloncolják őket az őrzött táborokból.
Az Európai Parlamentben a szélsőjobb és a szélsőbal utasította el a javaslatot.
A szavazást komoly vita előzte meg
A témáról tartott vitában Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa azt mondta, hogy
„a migráció emberekről szól, ha ez kudarcot vall, annak az árát az emberek fizetik meg”.
Hozzátette, hogy védelmet kell adni a menekülőknek, de azt is elvárják az állampolgárok, hogy az illegális érkezőket gyorsan visszatérítsük, márpedig pont „erről szól ez a paktum”.
Az Európai Néppárt nevében Jeroen Lenaers jelezte, hogy aki ezen javaslat ellen szavaz, az nem egy jobb politikára szavaz, hanem
„a káoszra, az illegális migráció és az embercsempészet támogatására”.
A fideszes Gál Kinga szerint „a migrációs politika megbukott, mert a brüsszeli bürokrácia és a baloldal semmit sem tanul a hibáiból”.
„Magyarország nem lesz bevándorlóország”
– hangoztatta, mintha egy rogáni propagandaplakát szövegét olvasná fel.
Végül az Európai Parlament valamennyi jogszabályt elfogadta.
