Betelt a pohár: Felveszik a kesztyűt a civilek, hogy Orbánék emberei ne építhessék be a Balaton-partot

Az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A napokban alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab) a balatonvilágosi part lezárása és beépítése ellen évek óta tiltakozó Aligai Fürdőegyesület (AFE). A Népszava értesülései szerint a helyi civil szervezet tagjai figyelemfelhívó sétát is tartottak az elvileg még nyitott, ám a gyakorlatban sorompóval és kerítéssel elzárt partszakaszon.

Orbánék „kiemelt beruházássá” minősítették a projektet

Megmozdulásukkal azt szeretnék elérni, hogy Club Aliga területén zajló építkezéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítő kormányrendeletről az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy

az ellentétes az alaptörvénnyel.

„Az első, 2020-as kormányrendelet csak turisztikai célú szálláshely építésére vonatkozott, ám mivel a tulajdonos-beruházó Pro-Mot Kft. valójában apartmanházat és bungalókat akart építeni, illetve kikötőt is jogellenesen változtatta meg,

a bíróságon sorra megnyertük az ellene, illetve az engedélyeket kiadó hivatalok és kormányhivatalok ellen indított pereket”

részletezte a lapnak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese.

Hiába nyertek a bíróságon?

Hozzátette, a pereket hiába nyerték meg, a kormány tavaly úgy változtatta meg a Club Aligára vonatkozó kiemelt beruházásról szóló rendeletét, hogy lehetővé tette a Pro-Motnak, hogy minden tervét valóra váltsa, ráadásul a rendeletet a már futó perekre is kiterjesztették.

„Azt akarják elérni, hogy a bíróságon ne tudjuk tovább gátolni a beruházást”

– hívta fel a figyelmet a szervezet elnökhelyettese.

Mindent megváltoztattak

„Az aligai projekt tartalma a kiemeltté nyilvánítás, majd az eredeti beruházásra vonatkozó engedélyek beszerzése után gyökeresen megváltozott”

– folytatta Bukovszki András, majd elmondta, a szállodafejlesztésből úgynevezett „komplex ingatlanfejlesztés” lett, amely teljesen megváltozott.

Például – említette –

  • megemelték a maximális épületmagasságot, így akár már 25 méter magas, nyolcszintes épületek is felhúzhatók a partra.
  • A parti telkek beépíthetőségét 80 százalékra emelték,
  • és engedélyt adtak a magaspart megbontására,
  • illetve a parti telkeknél sem kell alkalmazni a 30 méteres, a közhasználatot biztosító sávot, vagyis a tómederig érhetnek, és ezzel megszüntetik a parti sétányt – sorolta.

A cég nem foglalkozik a korábbi megegyezésekkel

Jelezték, ugyan a cég még 2013-ban elfogadta a helyi településrendezési tervet és a helyi építési szabályozást, a Pro-Mot azóta átesett már több tulajdonosváltáson is, a jelenlegi vezetői pedig

nem foglalkoznak a korábbi megállapodásokkal (!).

Ki áll a háttérben?

Mint írták, az aligai fejlesztéseihez több ütemben mintegy 10 milliárd forint állami támogatást bezsebelő cég jelenlegi tulajdonosa a Bayer Property, amely a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila érdekeltsége. Szándékuk szerint a 46 hektáros területen luxusüdülő-komplexumot akarnak létrehozni, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták, majd eladták.

A Balaton-part rendkívül értékesnek számító telkeit többnyire ingatlanfejlesztő cégek vásárolták meg miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával. Ezzel pedig

hozzásegítették a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.

Megjegyezték, a Pro-Mot egykor vállalta, hogy a parti sétány önálló helyrajzi számot kap, és hogy a telkek értékesítése során az új tulajdonosoknak is vállalnia kell a közösség elől el nem zárható parti sétány biztosítását. Mindennek ellenére március közepén kerítéssel zárták le a teljes partszakaszt.

Kapcsolódó:

Óriási balhé tört ki Tihanyban: Felbőszültek a helyiek, amiért Orbánék emberei beépítik az egész Balatont (+videó)

Botrány: Szembement a bírósági ítélettel a Fidesz-közeli cég, folytatják a Balaton-parti rombolást

Botrány a Balatonnál: Lesöpörték a civilek tiltakozását, hogy beépíthessék a partot a fideszes nagyhalak

Valódi Hírek