A kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet.
Az egykor még önálló Balatonaligát magába foglaló település képviselő-testülete pénteken arról hozott volna döntést, hogy kíván-e élni az önkormányzatot megillető elővásárlási jogával a Club Aligában kialakított hat telek ügyében.
A hat teleknek közös jellemzője, hogy a 47 hektáros Balaton-parti komplexum Fidesz-közeli tulajdonosai úgy parcellázták ki, hogy valamennyi a partig ér, elvéve azt a sétányt, ami mindeddig közforgalmú volt, tehát eddig bárki – beleértve a helyieket is – szabadon használhatta azt.
A helyi lakosokat ezzel próbálták meg „kompenzálni” a Club Aliga akkori tulajdonosai még 2013-ban, amikor településrendezési szerződést kötöttek az önkormányzattal: abból a 10 hektárból, amit nem tulajdonba, hanem csak hosszú távú vagyonkezelésbe kaptak, utakat és parti hozzáférést biztosítottak az itt élők számára, akiket még a Rákosi-éra alatt fosztottak meg a Balaton-partjuktól azzal, hogy Balatonaliga központját kisajátították a pártüdülő számára.
Még a Balaton-törvény előírásai értelmében is kötelezően biztosítandó a köz számára a szabad parti sétány, azonban földhivatali bejegyzése az elmúlt kilenc év alatt nem valósult meg. A 47 hektárt birtokló Pro-Mot Kft.-ben közben tulajdonosváltás is történt, kormányközeli befektetők kerültek közel a tűzhöz – előbb a Mészáros-Tiborcz páros, most pedig a Bayer Property ügyvezetője, Balázs Attila -, majd ezzel egyidőben a Club Aliga-fejlesztést
a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította.
Ezt megfejelték több milliárd forintos turisztikai támogatással is, és mivel kormányhatározatba foglalták, hogy a területen „parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület nem alakítható ki, illetve nem áll fenn”, az új fideszes tulajdonosok nagy lendülettel belevághattak a parcellázásba és az így kialakuló, partig érő telkek értékesítésébe.
A helyiek azonban nagyon is létezőnek tartják a Balaton-parti sétányt, ám amint az a pénteki ülésen kiderült: sem a civil szervezet, sem a helyi képviselő-testület
nem tudja megakadályozni az 540 méteres vízparti szakasz végleges elbirtoklását.
A Pro-Mot kérte a testület állásfoglalását, hogy az önkormányzat kíván-e élni elővásárlási jogával, de várhatóan rövid időn belül valamennyi ingatlanra találnak vevőt és így megépülhetnek a magánvillák. Az önkormányzatnak ugyanis nincs anyagi forrása arra, hogy megvegye az egyenként közel 500 millió forintért értékesített telkeket.
Bukovszki András képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke elmondta,
„Rákosi alatt még »csak« államosították a partunkat, most veszítjük el örök időkre”.
Takács Károly balatonvilágosi polgármester közölte: ők ugyan nem tudnak élni jogukkal, hiába szeretnének, az állam azonban ezt megtehetné, így biztosítva a helyi polgároknak a szabad hozzáférést a parthoz. A polgármester kérte továbbá a Club Aligát kiemelt beruházássá nyilvánító kormányhatározat hatályon kívül helyezését, arra hivatkozva, hogy a partig érő telkeken magánvillák épülnek,
ami nem éppen turisztikai fejlesztés.
Egyelőre nem vették napirendre az utak kérdését sem, amelyek ugyan ma még szintén közhasználatban vannak, de a sokat emlegetett kormányrendelet ugyancsak leszögezi: ahogyan parti sétány, úgy közút sem alakítható ki a területen. A két hónappal ezelőtti közmeghallgatáson ezzel kapcsolatban a Pro-Mot akkor megjelent képviselői már előrebocsátották: nem szeretnének „átmenő forgalmat” a Club Aliga útjain.
