Megreccsent a költségvetés is.
Már februárban megreccsent a magyar költségvetés. A kiadási oldalon az államadósság finanszírozása, az állami cégek és a nyugdíjak megugró költsége, a bevételi oldalon az elmaradó áfabevételek megtették a hatásukat.
A múlt hónap végéig
az államháztartás központi alrendszere 1,7 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt
– írta a részletes államháztartási adatokat bemutató jelentésében a Pénzügyminisztérium. Ebben viszont az önkormányzatok még nincsenek benne. Ez önmagában is hatalmas szám, ha más szempontból nézzük, a helyzet ennél is rosszabb.
A költségvetési törvényben az egész évre tervezett hiány 2,5 ezer milliárd forint: azaz
két hónap alatt összejött az éves hiány 68 százaléka.
Nagy a baj
A mostani jelentés finoman fogalmazva cáfolja Varga Mihály pénzügyminiszter négy nappa ezelőtti hurráoptimizmusát.
Beszámoltunk arról, hogy Varga szerint a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig újra az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe kerülhet – ecsetelte a 2024-hez fűzött reményeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott csütörtöki előadásában a miniszter.
A pénzügyminiszter közölte, négy nehéz év után a kormány „csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal és erősödő gazdasági növekedéssel” számol.
A számok nem hazudnak
A pénzügyi tárca már az előzetes számokat tartalmazó közleményben elismerte, hogy az idei hiánycél nem lesz tartható. A hiány idén a GDP 4,5 százaléka „lehet” a tervezett 2,9 százalékkal szemben.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány versenyképességi programjának bemutatóján azt mondta,
az idei büdzsé tavasszal, a jövő évi költségvetés tervezésével párhuzamosan kap „ráncfelvarrást”.
Kevés az áfabevétel
2024-re előre tekintve a legaggasztóbb az áfabevételek alakulása. Ezzel kapcsolatban a minisztérium jelentése azt írja:
„A februári költségvetési képet nagyban árnyalja, hogy az áfabevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több százmilliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik, mint egy átlagos hónapban. Ennek oka, hogy az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfakiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza.”
Az idei áfabevételek azonban az egy évvel ezelőttit sem érték el. A 2023-as költségvetés megcsúszásának elsődleges oka az volt, hogy a recesszióval és a lakossági fogyasztás visszaesésével párhuzamosan az áfabevételekben
több mint ezermilliárd forintos lyuk keletkezett.
Ha ez egész évben a tavalyi áfabevételek szintjével számolhatunk,
év végére bő 1,5 ezer milliárdos lyuk nyílik. Csak az áfabevételekben.
Nagy az államadósság
Márpedig a felvett hitelek kamatait vissza kell fizetni. A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 760,9 milliárd forint összegű
nettó kamatkiadás 438,6 milliárd forinttal lett több az előző évhez képest.
Ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került.
Magasak a nyugdíjkiadások is
Beszámoltunk arról, hogy az Orbán-kormány szerint a nyugdíjasok tehetnek az elszállt költségvetési hiányról.
Varga Mihály szerint a 13. havi nyugdíj kifizetése okolható azért, hogy ennyire rossz állapotban van a gazdaság.
2024 februárjában az alapnyugdíjak és a 13. havi nyugdíj összesen 1 041 milliárd forintot tett ki.
Ha az év első két hónapját nézzük, a nyugellátásokra fordított összegek elérték az 1 420,7 milliárd forintot.
Kapcsolódó: Itt vannak a fájdalmas adatok: Ennyivel jobban élnek már a románok nálunk
