Vélemény Dávid Ferenc gazdasági árnyékminisztertől.
A miniszter felhívta a figyelmet: miközben az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzésében rontotta az Európai Unió gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, a magyar gazdaságban idén változatlanul 2,4 százalékos, jövőre 3,6 százalékos bővülést vár. (Varga Mihály – 2024. március 21.)
2024. január 3-án Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt jósolta, hogy 4 százalékos lesz idén a gazdasági növekedés, miután a recesszióból való kilábalás tavaly megkezdődött. Az év elején a Pénzügyminisztérium a 2024. évre 3,6 százalékos bővülést prognosztizált, a Magyar Nemzeti Bank pedig 2,5–3,5 százalékost.
Aztán teltek a napok és hetek. 2024. március 12-én Nagy miniszter már úgy nyilatkozott, hogy
nem realitás az idei 4 százalékos gazdasági növekedés teljesítése.
Vissza kell térni a korábbi konvergencia pályára, és helyre kell állítani a pénzügyi stabilitást, a költségvetés egyensúlyát – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március 20-án, szerdán Budapesten, az Exim Awards díjátadó gálán. Majd hozzátette: az idei évben 3 százalék körüli gazdasági növekedés várható.
„Körüli” – tehát lehet kicsit több, de lehet kevesebb is.
Az év eleji 4 százalékos álom nem egészen egy negyedév alatt szertefoszlott, Nagy Márton beérné 3 százalékkal is. Már majdnem belenyugodtam a 3 százalékba, amikor március 21-én Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában nem cáfolta az Európai Bizottság által prognosztizált 2,4 százalékos irányszámot.
Nem egészen három hónap alatt eljutottunk oda, hogy
az év eleji miniszteri prognózisok már köszönőviszonyban sincsenek a negyedév végi előrejelzéssel.
Ugyanígy állunk a költségvetési hiánnyal kapcsolatban. A ma is hatályos – tavaly nyáron elfogadott – állami költségvetésről szóló törvényben a 2024. évre vonatkozóan 2,9 százalékos GDP arányos hiánycél szerepel. Már az elfogadás pillanatában tudható volt, hogy
ez az irányszám idén nem lesz tartható.
Az év első két hónapja igazolta ezt a korábbi feltevést: az állami költségvetés szabályosan „fejre állt”. Varga ebben az esetben is korrigált: az idei évben ez a mutató 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet.
Tehát csak 2026-ra teljesülhet az idei évre tervezett hiánycél
Ebben az esetben is alaposan mellétrafáltak,
a leírt számoknak abszolút nincs jelentősége és valóságtartalma.
A gazdaságért felelős miniszterek nem látják még a közeli jövőt sem, ugyanakkor határozottan és fölényesen nyilatkoznak. Prognózisaik érdektelenek, senkit nem foglalkozik azzal, hogy Varga Mihály és Nagy Márton milyen adatokkal házal. Ami biztos, hogy fokozatosan lépnek vissza az ígéreteikből, így lett a 4 százalékos növekedési tervből 2,4 százalék.
A 2,9 százalékos GDP arányos – idei – hiánycélból 4,5 százalék! És az évből még hátra van 9 hónap.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a napokban tette közzé a 2023-as Versenyképességi jelentését, amelyben 160, szinte teljes mértékben (95 százalékban) objektív mutató segítségével mutatja be hazánk versenyképességi helyzetét európai uniós összehasonlításban.
Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában.
Ez a trend és helyezés nem ad okot optimizmusra, bárhogy is „cifrázza” a számokat a Varga–Nagy-kettős!
