Itt vannak a részletek.
Március 15-én a nemzeti ünnep alkalmából délután 17 órakor a Szabad sajtó úton beszédet mondtak az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront, valamint a Fridays For Future Magyarország szervezetek képviselői.
„Mit jelent magyarnak lenni?”
– kérdezte beszéde elején a Fridays For Future Magyarország képviselője, Aschenbrenner Lili.
„Nekem magyarnak lenni az az érzés, amikor külföldről minden probléma ellenére is hazavágyom Magyarországra. Tudom, hogy bárhol vagyok, sehol nem érzem magam úgy otthon, mint itt. Otthon érzem magam, amikor sétálok Budapest utcáin, amikor kéktúrázom a hazai erdőkben, amikor strandolok a Balatonnál. Otthon nekem Adytól a Föl-föl dobott kő”
– sorolta, majd kifejtette: mindenkinek mást jelent a magyarság, de a közös múltunk, jelenünk és jövőnk összeköt minket, hiszen egy országban élünk. Ha van is, ami széthúz bennünket, az élhető jövőnk építésének kérdése nem lehet ilyen.
Joguk van beleszólni a politikai döntésekbe
„Mi, diákszervezetek évek óta pontosan ezért dolgozunk. Hogy hozzáadjuk, amit tudunk, a közös jövőnkhöz. Mert igenis fontos, hogy helyi szinten igényeinknek megfelelően alakítsuk környezetünket és társadalmunkat. És igenis jogunk van beleszólni a ma születő politikai döntésekbe, mert ezek a döntések rólunk is szólnak!”
– hangsúlyozta, majd azt kérdezte: „Miért vagyunk most itt? Mit jelent nekünk március 15-e?”
Mint mondta, néha talán elfelejtjük, miért kell megemlékeznünk nemzeti ünnepeinkről. Kell, mert a szabadságunkat ünnepelni számít. ‘48-ban kiálltak a fiatalok országuk szabadságáért. Itt vagyunk ma, mert a szabadságunkért való küzdelemre emlékezni nem pártpolitikai kérdés. Az ünnepeinket, ezeknek a jelképeit nem sajátíthatja ki senki – jelentette ki-
„Én nem szeretném többet hallani, hogy valamelyik kortársam szégyell magyarnak lenni,
hiszen kormányunk döntései nem egyenlőek a nemzettel. A nemzetünket nekünk kell formálnunk, mi vagyunk a magyarok, ti vagytok a magyarok, miénk ez az ország. És mi szeretjük ezt az országot, de ez a szeretet nem csak azt jelenti, hogy ide születtünk,
ez a szeretet elfogadás, szolidaritás, és aktív cselekvés”
– mutatott rá.
Egyszer kinő az erdő
„Mozgalmainknak az a célja, hogy ne kelljen létezniük. Egy ideális társadalomban nincs szükség arra, hogy olyan alapvető dolgokért küzdjünk, mint az egyenlő esélyeket biztosító oktatás, a fenntartható jövő, a lehetőség arra, hogy beleszólhassunk a közös ügyeinkbe.
Szervezeteink hosszú távú, de eredményes munkát végeznek.
A most elültetett magokból egyszer kinő majd az erdő.
Ezért vagyunk ma itt, ezért leszünk itt holnap, és ezért leszünk itt egészen addig, amíg szükség van ránk. Mert kiről van szó, ha nem rólunk? Kiről, ha nem rólatok? Ti vagytok ennek az országnak a jelene, a jövője, és ti lesztek a múltja is. Számít, hogy itt vagytok, számít, hogy tesztek! Mert ez a mi országunk, és a mi jövőnk!”
– mondta.
Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront képviselője elmondta, 20 éve él Magyarországon, de „amióta az eszemet tudom, azt érzem, hogy ez az egész egyáltalán nem rólam szól”.
„A nevemben döntenek. Azt mondják értem tesznek így, érted csinálják úgy. Azt harsogják, hogy egyek vagyunk, véleményünket, hitünket magukénak tulajdonítják, mégis, valójában semmi közöm az egészhez”
– mondta.
„Miért vagyunk hát itt? Most épp nem vernek minket a várban, ez nem lesz címlapkép. Miért vagyunk hát itt? Most épp nem rúgták ki a kedvenc tanárunkat, én elhiszem, hogy ez kevesebb kattintást hoz. Itt vagyunk, mert itt élünk.
Itt vagyunk, mégsem rólunk szól. Szólt-e rólunk, a mi jövőnkről egyáltalán?”
– kérdezte, majd úgy folytatta, „egy biztos: itt vagyunk. Azért, mert fontos, azért, hogy szóljunk. Szóljunk, mert itt élünk, de szóljunk azokért is, akik nem szólhatnak. Szólunk, mert ha nem tennénk, minek élnénk itt?”.
Közölte: történelmi hőseink vannak, akik azért szóltak, azért tettek, azért harcoltak, hogy mi szabadon élhessünk, hogy ma szabadon szólhassunk. Ne hagyjuk hát őket cserben! Felelősséggel tartozunk az emléküknek – tette hozzá.
Petőfi Sándor meghalt a szabadságharcban, Széchenyi István öngyilkos lett nemzete sorsát látva, Kossuth Lajost száműzték, Batthyány Lajos miniszterelnököt pedig kivégezték – idézte fel.
Magyarnak lenni nem Hollywood és nem Dubai, hanem cselekvés!
Elmondta, az ő áldozatukat vesszük semmibe, ha ma nem szólunk! Kötelességünk, sőt, felelősségünk van szólni magunkért, de főleg egymásért! Magyarnak lenni felelősséget jelent többi honfitársunk iránt.
„A másokért kiállást nem meríti ki a fehér ingben aulában ácsorgás,
magyarnak lenni nem Hollywood és nem Dubai, hanem cselekvés!”
– jelentette ki, hozzátéve: tennünk kell embertársainkért, azért, mert helyes, és azért, mert tehetünk! A közös országunkban egyenlőek vagyunk egyenlő felelősséggel!
„Azt szeretnénk, hogy a mi országunk, a mi jelenünk, a mi jövőnk szóljon rólunk! A mi oktatásunk szóljon rólunk! A mi városunk szóljon rólunk!”
– mondta, majd jelezte: önkormányzati választások lesznek, és „megint elkezdenek rólunk beszélni”.
„Hát akkor itt az idő, szóljunk bele! Semmit rólunk nélkülünk! Ne hagyjuk, hogy a mi nevünkben folytatott választási kampány öltönyös emberek pszichoterápiás csoportjává váljon! Nem érdekel melyik színű párt melyik másikat utálja, nem érdekel, hogyan értékelik egymás akcióit,
elmondhatatlanul hidegen hagy a politikai elit öncélú cicaharca, miközben a lényegről egy szó sem esik:
Hogy éljünk itt? Mi lesz velünk? Tessék minket képviselni, ez a politika dolga!”
– hívta fel a figyelmet, megjegyezve, nekik is van dolguk és felelősségük.
„Bele kell szólnunk ahhoz, hogy megértsék. El kell mondani, hogy mit szeretnénk, és nyomást kell gyakorolnunk addig, amíg a képviselőink nem képviselnek valóban minket. Tőlünk is függ, hogy ki ül a bársonyszékben!”
– mondta, majd mindenkit arra buzdított, csatlakozzanak hozzájuk.
„Azt akarjuk, hogy a mi városunk szóljon rólunk, ne a politikusokról”
Hangsúlyozta: három ifjúsági szervezet képviseletében állnak ma a színpadon. Az Egységes Diákfront, az ADOM diákmozgalom és a Fridays for Future Magyarország „összefogott azért, hogy ez a választás rólunk, diákokról és fiatalokról, a mi jövőnkről szóljon! Azt akarjuk, hogy a mi városunk szóljon rólunk, ne a politikusokról!” – nyomatékosította.
„Szervezetink hónapok óta dolgoznak a »Mi Budapestünk« választási programon, amiben önkormányzati szinten megvalósítható, nekünk, fiataloknak kedvező intézkedéseket követelünk. Megfizethető kultúrát, elérhető mentális segítséget, több ingyenes sport lehetőséget akarunk a diákoknak! Tisztább levegőt és zöldebb várost! Valódi beleszólást akarunk városunk életébe, mert mi fogunk benne lakni, kérjük egy fővárosi diákönkormányzat felállítását!”
– sorolta, kiemelve: „de legfőképp azt akarjuk továbbítani, amit TI szeretnétek”.
Végül elmondta, március 30-án bemutatják programjukat, amelyet valamennyi jelöltnek fel fognak ajánlani. Azokat a jelölteket, akik elfogadják a végleges programjukat támogatni fogják az önkormányzati választáson, „de ha bárki megszegi ígéretét, az ellen igenis tüntetni fogunk, legyen akármilyen színű a pártja!”.
„Azért tesszük mindezt, mert senki nem beszélhet a mi jövőnkről nélkülünk, azért mert jogunk van beleszólni, és azért van jogunk beleszólni, mert kivívták nekünk! Ne hagyjuk cserben 48 és 56 hőseit! Szóljunk bele együtt, csatlakozzatok hozzánk, vegyük vissza a döntés jogát, a mi országunk, a mi városunk, a mi jelenünk és a mi jövőnk szóljon rólunk!
Semmit rólunk nélkülünk!”
– zárta beszédét Perlaki-Borsos Noel.
Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom képviselője beszéde elején elmondta, már a gyülekezésnél látta, hogy „a szélrózsa minden irányából jöttünk ma itt össze”. A megjelenteknek megköszönte a jelenlétet, és örömét fejezte ki, hogy „ma ilyen sokszínű réteghez szólhatunk, mert
üzenetünket minden magyarnak címezzük”.
Adnak még egy esélyt, mielőtt elhagynák hazájukat
„Nekünk, magyaroknak van egy közös megélésünk. Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, lakhatás vagy egészségügy. Olyanban, ahol ingerültek a családi ebédek, ahol feszültséget kelt diákként a tanároddal beszélgetni és sokszor nehéz kiállni magadért, másokért.
Olyan kevés lehetőség van bármilyen módon fellépni, és amit tehetünk is, csepp a tengerben.
Sokan gondoljuk, külföldre költözünk és magunk mögött hagyjuk szeretett hazánk megoldhatatlannak tűnő problémáit.
Be kell látni, bármelyik nap elmehetnénk, egyszer lehet, el is fogunk. De amíg itt vagyunk, miért ne adnánk egy még egy esélyt?”
– mondta, hozzátéve, „amíg itt vagyunk, tehetünk azért, hogy ne kelljen elmennünk. A legyőzöttség egy ideiglenes állapot, a feladás teszi véglegessé. És a feladás nem opció”.
„A mi kiállásaink nyomán kaptak béremelést a tanáraink”
„Mi, fiatalok, mozgalmárok vagyunk azok, akik szakmai javaslatcsomagot fogalmazunk meg, szervezünk diákfórumokat, építünk a társadalmunkban pókhálóként szövődő közösségeket. Mi szervezünk diáktüntetéseket is, amire eljött 1000, 5000, de 80 000 ember is!
A mi kiállásaink nyomán kaptak béremelést a tanáraink és reményt az oktatásban dolgozók!
Büszkén állunk ismét előttetek, mert állítjuk, hogy van értelme tenni. Csatlakozzatok! Munkánk nyomán látjuk a kis közösségek új reményét, a faluban először sztrájkoló tanárt, a közbeszéd változását. Mi magunk vagyunk a változás! A szabad Magyarország a szabad közösségekben él! Csatlakozzatok!”
– szólított fel.
Mint mondta, az influenszerek megmutatták, hány emberben van elégedetlenség, hány ember mozdul meg, ha baj van. Hozzátette, egyszeri nagy megmozdulásokra szükség van és fontosak, de csak ezzel nem lehet tartós változást elérni. Mellette összetartó közösségek mindennapi munkájára van szükség, kiknek közös kultúrmissziója a társadalom aktivizálása, a mindennapok jobbá tétele – jelezte, majd azt kérdezte:
„Mielőtt úgy döntünk, feladjuk vagy elmegyünk, nem próbáljuk meg?”
Úgy látja, nincs előre megírt recept, nincs politikai használati utasítás: azt az utat maguk járják ki.
„De ti se várhatjátok, hogy járjuk ki helyettetek. Mindig hallom, hogy a fiatalok a jövő. Igen, a jövő is vagyunk, de a jelen is. Ti és mi most vagyunk a jelen! Senki nem tart vissza, hogy aktívan tegyünk! Hogy ha nem tetszik valami, változtassunk rajta együtt! Hogy közössé tegyük az ügyeiket! Hogy szabadságok kis körei mentén indítsunk változást!”
– mondta Schermann Fruzsina.
„Ez az egyetem mára a vizsgacsalás szimbólumává vált”
Ádám Zoltán, a Corvinus méltatlanul menesztett oktatója beszéde elején arra hívta fel a figyelmet, hogy a kegyelmi botrány a Fidesz őszödi beszéde, amivel a kormányzó párt a saját kapujába rúgott öngólt. Mint mondta, a rezsim 14 éves fennállása alatt feltehetően ez volt a legsúlyosabb morális tekintélyvesztés, ami a magas infláció után jött.
„A rezsim talán a történelme során először ismerte be, hogy amit a legmagasabb pozícióban lévő emberei csináltak,
az vállalhatatlan”
– jelentette ki.
A Corvinussal kapcsolatban elmondta: az egyetem fölé alapítványt tettek, annak élére pedig a MOL-vezért, Hernádi Zsoltot. Ebben a rendszerben minden működési szabályt ők hoznak, amelyeket könnyedén át is hághatnak – utalt a kivételezett hallgató esetére, akiről kiderült, hogy apja Rahimkulov Timur, a tizennegyedik leggazdagabb magyar.
„Ez az egyetem mára a vizsgacsalás és érdemtelen akadémiai előmenetel szimbólumává vált”
– mondta Ádám Zoltán, aki mélyen csalódott az egyetemben a történtek után.
Videó:
(Karácsony Gergely/Facebook)
