Vélemény.
Évek óta romlik a magyar–amerikai viszony
2022 nyarán az Amerikai Egyesült felmondta az USA és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Az egyoldalú szerződésbontás kiváltó oka az volt, hogy a kormányzó párt 2022. júliusában az alábbi határozatot fogadta el a Parlamentben:
„az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását.”
A figyelmeztetésnek is felfogható amerikai döntés
egyértelműen hátrányos helyzetbe hozta az amerikai magyar befektetőket.
Tavaly augusztusban az USA biztonsági megfontolások okán korlátozta Magyarország részvételét a vízummentességi programjában. Ez az – újabb megrovásként is értékelhető – intézkedés már nemcsak az üzleti szektort érintette (tehát nem pusztán gazdasági jellegű), hanem minden magyar útlevéllel rendelkező személy mobilitási lehetőségeit is negatív módon befolyásolta. A biztonsági aggályokra reagáló példátlan lépés az amerikai programban részt vevő 40 ország közül egyedüliként Magyarországot érintette,
ami nemcsak kellemetlen, de rendkívül szégyenteljes is.
2024. januárjában Benjamin Cardin demokrata szövetségi szenátor (az USA szenátusa külügyi bizottságának elnöke) nem sokat teketóriázott a magyar külpolitikával kapcsolatos álláspontjának kialakításakor: határozottan és felháborodottan visszautasította, hogy a magyar kormány vezető tisztségviselői állandóan támadják Joe Biden elnököt és David Pressman nagykövetet, „ami elképzelhetetlen egy amerikai szövetséges számára”.
David Pressman kemény beszéde
Így érkeztünk el 2024. márciusának közepére, az USA budapesti nagykövetének március 14-i ünnepi beszédéhez, amelyet Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából mondott el. Szívem szerint teljes terjedelemben közölném, hiszen minden gondolata, minden mondata rendkívül érdekes. Néhány részletet azért közzéteszek:
- „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor a magyar Országgyűlés elnöke azt állítja, hogy Putyin ukrajnai háborúját valójában »az Egyesült Államok vezeti«. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor egy hivatalban lévő miniszter úgy hivatkozik az Egyesült Államokra, mint a halottra, akinek nő a körme. Nem érthetjük meg és nem fogadhatjuk el, hogy a miniszterelnök az Egyesült Államokat szövetségesünk, Magyarország »legfőbb ellenfeleként« azonosítja. Vagy azt az állítását, miszerint az Egyesült Államok kormánya meg akarja buktatni a magyar kormányt, szó szerint »le akarja győzni« őt.” A fenti sorok egyértelműen azt igazolják, hogy
a világ vezető hatalma megelégelte a magyar kormánypárti politikusok pimaszkodásait.
- „Miközben Magyarország megpróbálja kivárni azok távozását, akikkel nem ért egyet, akár az Egyesült Államokban, akár az Európai Unióban, a világ többi része halad előre. Lehet, hogy az Orbán-kormány ki akarja várni az Egyesült Államok mostani kormányának leköszönését, de mi biztosan nem fogunk kivárni az Orbán-kormánnyal kapcsolatban. Amíg Magyarország várakozó állásponton van, mi cselekedni fogunk. (…) Végül, és talán ez a legfontosabb, nem fogunk várni. Magyarország dönthet úgy, hogy az Egyesült Államokkal kapcsolatban kivár, az Egyesült Államok azonban nem fog így tenni.”
Az Egyesült Államok félreérthetetlenül üzent
Pressman szövege abszolút egyértelmű: amennyiben a magyar külügyi irányultság, kapcsolatrendszer és kommunikációs hangnem rövid időn belül nem változik, akkor komoly retorziókra számíthat az ország. Teljesen világos, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem fogadja az orbáni hintapolitikát, és elítéli a magyar kormány Oroszországgal folytatott erkölcstelen „flörtjét”.
Pressman az USA képviseletében – udvarias hangnemben, de rendkívül határozottan – országa hivatalos álláspontját ismertette. Jó lenne, ha az Orbán-Kövér-Szijjártó trojka végre felismerné, hogy ostoba Amerika-ellenes megnyilvánulásaik katasztrofális helyzetbe sodorhatják az hazánkat.
Meghallgattam Orbán Viktor március 15-i beszédét. Rossz hírem van, a magyar kormányfő nem értette meg az Amerikai Egyesült Államok világos üzenetét: „1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem tesszük. Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Nem vagyunk már éppen csikók, mégiscsak ezeregyszáz éves állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az Európai Uniót. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék.”
Reszkess Európa! Reszkess Amerika!
Dávid Ferenc
