Vélemény.
Dávid Ferenc összevetette az elmúlt időszak inflációs adatait
2024. februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 %-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Decemberben ez az érték 5,5 %, januárban 3,8 % volt.
A pénzromlás sebessége tehát – ha lassan is, de – csökken. 2024. januárhoz viszonyítva februárban azonban átlagosan 0,7%-kal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok például 6,7%-kal drágultak, és ez a mozzanat óvatosságra int.
Úgy vélem, hogy értékelnünk kell, hogy fékeződik az infláció, de a folyamat tartóssága tekintetében teljesen nyugodtak még nem lehetünk.
2022. február végén támadta meg Oroszország a független Ukrajnát, két éve halljuk Fidesz-körökből a „háborús infláció” kifejezést. Milyen érdekes: amióta egy számjegyű lett hazánkban a fogyasztóiár-növekedés, azóta az infláció „elhagyta” a háborús jelzőt, és napjaink hatalmi propagandája azt szajkózza rendületlenül, hogy kormányzati beavatkozás fékezte meg a pénzromlás sebességét.
Sajátos megközelítés:
ha valami kedvezőtlen, azt külső körülmény okozza, ha jóra (jobbra) fordul a helyzet, az kormányzati siker.
Az jutott eszembe a szomorú háborús évfordulót követően, hogy talán érdemes összevetni a 2024 februárjának fogyasztói árait a 2022. év februárjának áraival. A vetítési alap (100 %) tehát a 2022. február havi érték.
- Általános infláció (2024. február/2022. február) 30 %,
- „Nyugdíjasinfláció” (2024. február/2022. február) 31,5 %,
- Élelmiszerár-emelkedés (2024. február/2022.február) 46,4 %,
- Háztartási energia (2024. február/ 2022. február) 35,6 %,
- Szolgáltatások ára (2024. február/2022. február) 22,8 %.
A nyugdíjasok az elmúlt két év legnagyobb vesztesei
A fenti számok két év átlagát mutatják, az időszak hatalmas ingadozásait viszont nem. A nyugdíjas fogyasztóiárindex-növekedés meghaladta az általános értéket (31,5 kontra 30), ami azt is jelenti, hogy
a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg (csaknem 2 millió ember) volt az elmúlt két év legnagyobb vesztese.
Rövid jegyzetem végén fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ben szakmai okokból abbahagyta a létminimumértékek számítását és közzétételét.
A napokban azonban megjelent a Bankmonitor pénzügyi szakportál nyugdíjasokra vonatkozó – és megrendítő végeredményű –, összegző jellegű megállapítása: a nyugdíjasok közel fele,
mintegy 900 ezer hazai ember él a létminimum alatt.
Tehát az időskori szegénységgel manapság nem mint sokakra leselkedő veszéllyel kell számolnunk, hiszen
csaknem 1 millió ember esetében a szorongás és a nélkülözés a mindennapok rideg valóságává vált.
A „szociális vihar” tehát nem közeledik, hanem már a fejünk felett tombol!
