Összehasonlító elemzés.
A Központi Statisztikai Hivatal jóvoltából már 2024. február 6. óta tudjuk, hogy az ipari termelés volumene a tavalyi évben Magyarországon drámai módon visszaesett. A február 13-án közzétett számok megegyeznek az egy héttel korábban közzétett nyers adatokkal. 2023 decemberében az ipari termelés volumene 13,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 8,7%-kal csökkent. A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, csupán három alág (vegyianyag-, koxgyártás, kőolaj-feldolgozás) kibocsátása nőtt. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. novemberinél 0,3%-kal kisebb volt. 2023-ban (azaz éves összehasonlításban) az ipari termelés volumene 5,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2022-ben.
A mostani (február 13-i) közlés alapján megismerhetjük a romlás, a visszaesés összetevőit. Az elkeserítő összkép kialakulásában meghatározó szerepe van a feldolgozóiparnak, amelynek most megismert bázisévi adatai bizony szomorú állapotot tükröznek.
Következnek a tavalyi – feldolgozóipari – volumenindexek
2022. december és 2023. december közti összehasonlításban a teljesség igénye nélkül:
Járműgyártás: mínusz 9,0%
Villamosberendezés-gyártás: mínusz 23,0%
Számítógép-, elektronikai, optikaitermék-gyártás: mínusz 17%
Élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás: mínusz 10,4%
Nagyon fontos kiemelni, hogy az iparon belül 94%-os súlyt képvisel a feldolgozóipar teljesítménye. A járműgyártás 26, a villamosberendezés-gyártás 10, a számítógép-, elektronikai, optikaitermék-gyártás 9, az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás pedig 14 százalékos részarányt képvisel a feldolgozóiparban.
Ha ezekben a szegmensekben a meghatározó jelentőségű alágak/alágazatok sorra „befulladnak”, akkor azt mindenki megérzi. Nem véletlen tehát, hogy a tavalyi év nemzetgazdasági szinten (is) csúfosra sikeredett. Ennek oka, hogy az előállított GDP-ből (bruttó hazai termékből) az ipar 22-24%-os részarányt képvisel. Ha itt hatalmas a „bukta” (márpedig az), akkor a végbizonyítvány nem lehet jó rendű!
Ez a múlt, a közeli múlt, már február közepén járunk. Napjainkban a gazdaság kérdései háttérbe szorultak, a közbeszéd elsősorban a köztársasági elnök botrányos bukásának „szövődményeiről” szól, ami teljességgel érthető.
Azonban a belpolitikai vihar ellenére sem feledkezhetünk meg hazánk gazdasági stabilitása helyreállításának fontosságáról. A hibás kormányzati lépéssorozatokból eredő – 2023. évi – anyagi és pénzügyi (költségvetési) kudarc nem ismétlődhet meg. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele az ipari termelés újraéledése és dinamikus pályára állása.
Dávid Ferenc
