Vélemény.
A kormány – 1015/2024. (II. 6.) határozata szerint – a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt. magyarországi nagybefektetővel stratégiai együttműködési megállapodást köt, amely szándék megjelent a Magyar Közlönyben is. A megállapodás szövege – aláírás hiányában – ma még nem nyilvános, de a későbbiekben megismerhető.
A vállalkozás nevéhez többek között olyan fejlesztések köthetők mint a saját beruházásában épülő zuglói új városnegyed, de a Hungaroring felújításában is nagy szerepe van a Bayer Construct Zrt-nek. Részt vettek a giga-beruházásként számontartott Puskás Aréna monolit vasbeton szerkezetének megépítésében is, ami arra enged következtetni, hogy hogy kormányzati kapcsolatrendszerük olajozottan működik
Gondoltam egyet és úgy döntöttem, hogy megnézem a legutóbb kötött stratégiai együttműködési megállapodást, amelyet a Magyarország Kormánya és a szombathelyi székhelyű TDK Hungary Components Kft. kötött 2023. július 3-án. (A tokiói székhellyel működő TDK Corporation a világ egyik vezető elektronikai vállalata.) A szombathelyi gyáregység jelentős hatással van a város életére, 2.500-2.600 embernek biztosít munkát.
Elolvastam a kontraktust, és most címszavakban ismertetem az együttműködési szerződés legfontosabb pontjait:
1. Gyártásfejlesztés
2. Innováció és kutatás-fejlesztés
3. A képzési együttműködés fejlesztése, képzési támogatások
4. Együttműködés a beszállítás területén
5. Részvétel a helyi közösségek életében
6. Promóciós együttműködés
7. Együttműködés Magyarország versenyképességének érdekében
8. A Magyar Kormány és a TDK Hungary Components Kft. együttműködésének értékelése
9. Vegyes rendelkezések (amelyben rögzítik, hogy „a Felek esetleges vitáikat a barátilag elvárható, tárgyalásos úton rendezik”.)
A felsorolt megállapodási pontokkal kapcsolatban nincs, és nem is lehet kifogásom; az egyes fejezetekben megfogalmazott részletes tartalmat sem indokolt kritizálnom. Előremutató és egészséges optimizmust tükröző mondatok kerültek a megállapodásba.
Mint fent említettem a gyáregység több mint két és félezer embernek a munkahelye, ezzel a nagyságrenddel vélhetően a vasi megyeszékhely nagy munkáltatói között tartják számon. A cégnél működik munkavállalói érdekképviselet, és úgy tudom, hogy hatályos kollektív szerződés is érvényesül. A helyi szakszervezeti vezető nyilatkozata szerint létezik TDK gondoskodási program is, amely keretében a munkáltató különféle biztosításokat köt munkavállalóira és azok hozzátartozóira! Szó nem érheti tehát a ház elejét, nekem mégis hiányérzetem van.
A tavaly júliusban kötött stratégia megállapodás ugyanis nem érinti a munkaügyi kapcsolatok témakörét. Lehet persze azt mondani, hogy nem kell ezzel külön foglalkozni, hiszen – mint tapasztalható – Szombathelyen a TDK-nál rendezettek a viszonyok. Ezt én örömmel és elégedetten nyugtázom, de mégis azt gondolom, hogy a magyar kormány – a helyi munkavállalók érdekében – néhány idevonatkozó mondatot „becsempészhetett” volna az exkluzív stratégiai megállapodásba.
Emelte volna a dokumentum értékét, ha rögzítik a kontraktusban
- az egyéni és kollektív munkavállalói jogok érvényesülésének fontosságát,
- a szakszervezetek és az üzemi tanácsok működési feltételeinek garanciális elemeit,
- esetleg a külföldi munkavállalók alkalmazásának alapelveit.
Ez utóbbi napjainkban mindenképpen aktuális problémakörnek tekinthető.
Hangsúlyozom, hogy semmi gondom a szombathelyi gyakorlattal, írásom semmiképpen nem a megyeszékhelyi munkáltató ellen irányul. Viszont a jövőre és az általános gyakorlatra nézve is célszerűnek tartanám – visszatérve jegyzetem elejére és a legújabb stratégiai megállapodás hírére – ha a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt.-vel hosszú távra kötött szerződésben már szerepelne önálló címszó alatt egy munkaügyi és foglalkoztatási fejezet. Lehet, hogy már későn szóltam?
