Elsöprő többséggel szavazták meg az állásfoglalást.
Az Európai Parlament (EP) szerint a magyar kormány veszélyezteti az uniós értékeket, intézményeket és forrásokat, azért ezek uniós szintű védelmére van szükség az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnökségének ideje alatt – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi eróziója miatt, különösen a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény miatt, amelyet az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlítottak.
Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács nem alkalmazta a 7-es cikk szerinti eljárást, noha az EP 2018-ban aktiválta a mechanizmust. Felszólították a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot, állapítsák meg Magyarország a 7-es cikk szerinti eljárás keretében elkövette-e az uniós értékek súlyos és tartós megsértését.
Elítélték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök decemberben megakadályozta az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról szóló döntést, beleértve az ukrajnai segélycsomagot is. Véleményük szerint Orbán Viktor „teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét”.
„Az EU nem engedhet a zsarolásnak!”
– hangsúlyozták.
Az EP sajnálatát fejezte ki az Európai Bizottság azon döntése miatt, hogy 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy
a magyar kormány nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.
Az EP-képviselők elítélték továbbá a tudományos élettel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szemben a források elosztása során alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést. Sajnálatukat fejezték ki a manipulált közbeszerzési eljárások miatt. Azt is nehezményezték, hogy uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.
Kijelentették:
nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn,
ezért meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére.
Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.
Az EP továbbá nem bízik abban, hogy a magyar kormány képes lesz ellátni feladatait a 2024 második felében esedékes uniós elnökség idején. Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt.
Az EP-képviselők ezzel összefüggésben arra kérték a tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e „kockázat” elkerülésére. A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy
véget vessenek „a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek”.
Az EP plénuma emellett jelentést fogadott el az alapvető jogok helyzetéről is. A 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett jóváhagyott jelentésben az EP-képviselők üdvözölték a médiaszabadságot megerősítő jogszabályról szóló, az EP és a tagállamokat tömörítő tanács között létrejött megállapodást.
A kémprogramok használata miatt is aggodalmukat fejezték ki. Az ilyen programok szigorú szabályozásának szükségességét hangoztatták, és felszólították az uniós országokat, különösen Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Ciprust, hogy kövessék az uniós parlament vonatkozó ajánlásait.
Emlékeztettek arra, hogy a nemi alapú erőszak minden uniós országban elterjedt. Elítélték a nők és a sz*xuális kisebbségekhez tartozók jogai terén tapasztalt visszalépését több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban. Kérték továbbá, hogy a nemi alapú erőszakot vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára.
Az EP aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy több uniós országban egyre nő a korrupció, és elítélte a magas rangú tisztviselőket és politikusokat – köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket – érintő eseteket.
Az uniós parlament emellett szót emelt az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló kormányzati kísérletek ellen, és
hatékony fékek és egyensúlyok kialakítására szólított fel.
(MTI korrigálva)
