Ezt „szépen” kitalálták.
Mint megírtuk, az Orbán-kormány komoly drágítással sújtotta a közlekedőket januárban. A kabinet közlése szerint „brüsszeli nyomásra” több mint 40 forinttal kell emelni az üzemanyagok jövedéki adóját. Orbán Viktor végül decemberben ellentmondott a kormányának, és elárulta, hogy a drágítás mértékéről valójában a kormánya döntött.
A Mol időközben bejelentette: két részletben érvényesíti a kötelező jövedékiadó-emelést. Első körben január 1-jén emeltek az árakon, másodszor pedig
január 15-én, hétfőn drágítottak 21 forinttal.
Magyarországon jelenleg átlagosan 578 forintot kérnek a benzin és 606 forintot a gázolaj literjéért.
Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője az rtl.hu-nak elmondta: a kutak jellemzően érvényesítették hétfőn a 21 forintos áremelést.
Mint mondta, egy liter benzin ára már 153 forint jövedéki adót és 129 forint áfát tartalmaz. Összességében 41 forinttal több adót tavaly év végéhez képest – tette hozzá.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt mondta, a benzinnél 3-4, gázolaj esetében 5-6 tagországot is megelőz a nettó jövedéki adó mértéke.
„Annyi addicionális indirekt adó, mint ami Magyarországon az üzemanyag-kereskedelmet érinti,
nem igazán található egyetlen európai uniós tagországban sem.
Nem szabad elfelejteni, hogy a kiskereskedelmi különadó is gyakorlatilag további 3 százalékot jelent a nettó kiskerárakra”
– jelezte a szakember.
A Gazdasági Kutatóintézet (GKI) szerint
a töltőállomásokon hagyott pénz 60 százaléka az államkasszában landol.
A GKI számításuk szerint egy átlagos magyar család havonta kétszer is tankol.
„Ez önmagában éves 40 ezer forintos kiadást jelent egy átlag autósnak. Nyilván, aki többet használja az autó, annál ez az arány még nagyobb”
– hívta fel a figyelmet Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
