Bércsökkentéssel érkezik a kormány „nagy béremelése”.
A Civil Közoktatási Platform örömmel nyugtázza, hogy a kétéves oktatási küzdelem részeredményeként jelen koncepció és a fedezet biztosítását szolgáló kormányrendelet alapján várhatóan a közeljövőben érzékelhető mértékű béremelést kapnak a pedagógusok – közölte a szervezet a pedagógus-béremelés koncepciójáról szóló állásfoglalásában.
Kiemelték, hogy ez a béremelés ugyanakkor
- megkésett, hiszen sok pedagógus már elhagyta a pályát;
- nem elegendő, hiszen csak az előző évek inflációját ellensúlyozza; a korábban a kormányzat által 2025 januárra ígért 770 ezer Ft-os bért most csak 2026-ra ígérik;
- az életpálya bevezetésekor tervezett, a minimálbérhez rögzített érték eléréséhez most kb. 100% emelés kellene;
- nem biztosítja a bérek értékállóságát, hiszen csak háromévente két és fél százalékos béremelést tesz kötelezővé;
- nem elég széles körű, hiszen a nem pedagógus végzettségű, igen rosszul fizetett NOKS dolgozók (rendszergazdák, dajkák, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, a könyvtárosok egy része stb.) bérének emelését nem tartalmazza, és a technikai és adminisztratív dolgozók béremelésére sem biztosít semmiféle fedezetet;
- a kedvezményezettek közül sem mindenkinek jelent jelentős mértékű emelést, hiszen a régebb óta dolgozók már most felette vannak a sávhatárok aljának; az, hogy ők milyen emelést kapnak, azt a nagy általánosságban meghatározott szempontok alapján egyedül a fenntartó határozza meg, minden kontroll nélkül.
„Felháborítónak tartjuk, hogy a sajtónak tett nyilatkozatok ellentmondanak a koncepciónak:
míg a koncepció szerint a teljesítményértékelés eredménye alapján nem csökkenthető a havi illetmény, a sajtónyilatkozat szerint lehetséges az emelt sávhatár alá csökkenteni a fizetést a helyi sajátosságokhoz nem igazodó, merev teljesítményértékelés eredménye alapján”
– írták.
Hozzátették, hogy mindettől függetlenül
a béremelés önmagában nem oldja meg a tanárok gondjait.
- „A tanárok nem csak a bér miatt hagyják ott a pályát, illetve akik koruk vagy egyéb ok miatt maradnak, azok nem csak ezért kiégettek, lelkesedés nélküliek.
- Továbbra is elfogadhatatlan a nagyon magas kötelező óraszám,
- a teljesítményértékelés, amelyik a helyi sajátosságok figyelembe vétele és a tanárok segítése nélkül büntet és jutalmaz,
- a hatalmas adminisztratív terhek,
- a minimális intézményi és tanári önállóság,
- az, hogy a tanárokat nem tekintik értelmiségi szakembernek”
– sorolták, hozzátéve: mindez indokolja, hogy tovább folytassák a küzdelmet.
A koncepcióval kapcsolatos további konkrét javaslataik és kritikáik az alábbiak:
- A leírtakból nem derül ki, hogy mihez képest számítódik a 32,2%.
- A cím tanár-béremelésről, a szöveg pedagógus-béremelésről ír; pontosítani kellene, hogy a pedagógusokról és a pedagógus végzettségű NOKS-osokról van szó.
- Nem egyértelmű, mi az az érték, aminél alacsonyabb összegben nem határozható meg „a pedagógus havi illetménye a teljesítményértékelés eredménye miatt” (4 b pont). Ha ez a BM újságíróknak tett kijelentése szerint azt jelenti, hogy az illetmény a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapítható meg, az elfogadhatatlan.
- Nem szabadna, hogy kimaradjanak az emelésből a nem pedagógus végzettségű NOKS-os dolgozók (rendszergazdák, dajkák, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, a könyvtárosok egy része, pszichológusok stb.).
- A 32% kötelezettség csak az alsó határ emelését jelenti – a régóta tanítók esetében még az sem biztos, hogy emelést jelent; egy minimális emelést mindenki számára kötelezővé kellene tenni.
- A koncepció megismétli a státusztörvény fizetési sávjait (az alsó határ emelésével), amelyek nagyon szélesek – ez nagy kivételezésekre ad lehetőséget. Ugyanakkor a fizetések meghatározását a munkáltató – állami intézmények esetén ez a tankerületi központ vezetője – hatáskörébe helyezi. Javasolják, hogy a fizetések meghatározásába be kelljen vonni az intézmény igazgatóját, és ki kelljen kérni a nevelőtestület vagy a munkaközösség-vezetők véleményét is.
- A háromévenkénti kötelező emelés mértéke függjön az inflációtól!
- Pontosítani szükséges, hogy a mesterdiploma utáni +2%-os, illetve a STEM végzettség utáni +4 %-os emelés mihez képest számítódik, illetve hogy utóbbi mindenkinek jár-e, aki ezzel a végzettséggel rendelkezik, vagy csak azoknak, akik az ilyen tárgyakat ténylegesen tanítják, továbbá, hogy akiknek két ilyen tárgyból is van végzettségük, azoknak kétszeresen jár-e 4 %, valamint, hogy a „további 4 %” azt jelenti-e, hogy csak a mesterdiplomásoknak jár a 4 % pótlék.
- A STEM szakok mellett indokolt lenne a nyelvtanárok és a gyógypedagógusok kiemelése is.
- Üdvözlik, hogy az emelés a gyermeknevelési törvény hatálya alatt dolgozó pedagógusokra is kiterjed.
- Üdvözlik, hogy a koncepció szerint az összeg csak béremelésre fordítható.
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2024/01/06/ez-sulyos-vegig-hazudozott-az-orban-kormany-megvezettek-a-dolgozokat-a-beremelessel
