Bár azért még mindig sok a kivétel.
Lassan egy éve már, hogy megírtuk: az Európai Bizottság ajánlása szerint meg kell szüntetni a szélerőművek telepítésére vonatkozó szükségtelen korlátozásokat. Magyarországon ugyanis a klímavészhelyzet ellenére már 2010 óta olyan szabályozás van életben, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi új szélerőművek telepítését.
A pletykák szerint azért, mert
Orbán Viktor szerint elcsúfítják a tájat.
A tiltással konkrét anyagi kár is érte már az országot. Ugyanis a feloldása lett volna a feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférhessen az uniós helyreállítási alap (RRF) 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő forrásaihoz.
Valószínűleg emiatt döntött úgy a kormány (feje), hogy végül mégis beadja a derekát.
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) ugyanis pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét.
Az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 12 kilométerről 700 méterre csökken.
A megújított törvényi keretekhez igazodó rendeleti szintű részletszabályok kihirdetésével január elsejével megszűnik a pályáztatási követelmény.
Kiemelték, hogy a továbbiakban nem kell alkalmazni a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat sem. A rendelkezések a kormány elvárása szerint erős garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez is.
A 700 méteres szabály alól kivételt képeznek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek.
A védőzónán kívül sem létesíthető szélkerék
a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.
A kormány könnyített térségeket jelölhet ki olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot. A kijelölés gyorsított engedélyezést jelenthet: a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
A települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában azonosíthatja be a szélerőművek telepítésére szánt területet, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni. A szabályzatok tervezeteit a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik.
Energiatermelés Magyarországon (2022)
össztermelés 2022-ben 449,4 petajoule, ebből: szén, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, éghető megújulók és hulladékok, nukleáris, víz, szél, egyéb nem éghető megújulók
(MTI/Nyugati fény)
