A vidéki területek sújtotta leginkább a csökkenés.
Az utóbbi évek népszámlásásai rávilágítottak: egyre csökken hazánkban a katolikusok száma, valamint egyre többen tagadják meg a válaszadást a kérdéssel összefüggésben.
A történet érdekessége, hogy az adatok szerint
vidéken, a kisebb településeken csökkent leginkább a Római Katolikus Egyház hívőinek aránya
(2011-ben 71 százalék, tavaly csupán 50 százalék volt az érték), ráadásul ezeken a területek válaszoltak a legkevesebben a vallásról szóló kérdésre.
Szakértők szerint a számok összekapcsolódnak a magyar politikával, egyesek úgy vélik,
a Fidesz és az egyház együttműködése is közrejátszik a csökkenésben.
A Telex friss cikkében megjegyezte, hogy a legsúlyosabb veszteséget 2011 és 2022 között könyvelhette el a katolikus egyház: röpke 11 év alatt 1 millióval kevesebben vallották magukat a szóban forgó felekezethez tartozónak.
Hozzáfűzték: azokon a településeken, ahol jelentősen csökkent a római katolikusok aránya, ott jellemzően a válaszmegtagadók száma is emelkedett.
Rosta Gergely ismert vallásszociológus pár hónapja a Válasz Online podcastjében részletezte az elmúlt évek történéseit. Meglátása szerint a hagyományos népegyház lemorzsolódását láthatjuk jelenleg Magyarországon.
Mint mondta, azokat az embereket is elveszíti az egyház, akik egyébként templomi esküvőt tartottak, vagy például a gyermekeiket megkeresztelték – ezeknek a személyeknek a kötődése ugyanis fellazult.
Az elemzésekből kiderült, hogy a válaszmegtagadásnak egyik oka lehet az állam és az egyház szoros összefonódása, amelyet mellesleg
sok hívő nem néz jó szemmel.
Rosta Gergely és Máté-Tóth András valláskutató – utóbbi szintén pár hónapja fejtette ki szakmai álláspontját az okokról a Válasz Online-on – szerint az egyházi, vagy vallási kötődést különválasztjuk, ám közös bennük, hogy a elköteleződés mértéke közösségenként különböző.
Ez hasonlítható a párthovatartozáshoz is, amelyet a hagyma rétegeivel szoktak szemléltetni a szakértők. 2011-ig bezárólag a nagyvárosi hívők elvesztése játszott nagy szerepet, ezt követte a vidék lemorzsolódása.
A portál azonban kiemeli, hogy a népszámlálási eredményekben sok a bizonytalansági tényező, de az eredmények koránt sem rózsásak, az egyház bizonyára nem repes a kapott számoktól.
A Központi Statisztikai Hivatal a felmérés során az egyházi kötődésre kérdezett rá, ez pedig merőben különbözik a vallásosság megélésétől. Ráadásul a vallási eredetű hagyományok részei a mindennapoknak, ebbe pedig a legtöbbször bele sem gondolunk.
(Kiemelt képünkön Semjén Zsolt egyházügyekért is felelős tárca nélküli miniszter látható)
Kapcsolódó cikk:
https://nyugatifeny.hu/2022/09/06/keresztenyi-szeretet-megnehezitik-az-ateistak-szamara-hogy-ateistanak-valljak-magukat-a-nepszavazason
